|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország - szovjet csapatkivonás (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. május 30. szerda (MTI-tud.) - A
Magyarországról távozó szovjet Déli Hadseregcsoport (DHCS) által
hátrahagyott, s eddig szovjet tulajdonban lévő ingatlanok
értékesítésének problémáiról közölt budapesti keltezésű cikket
legújabb számában a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap.
Az ingatlanok ügyében komoly érdekellentét van a Szovjetunió és Magyarország között - írja Szvjatoszlav Bulah, felsorolva, milyen ingatlanokról, létesítményekről is van konkrétan szó. Megemlíti, hogy a mostani tárgyalások alapjául szolgáló egykori szerződések lehetőséget adnak eltérő értelmezésre is. (Bulah a helyzet jellemzésére megjegyzi, hogy a korábbi szovjet vezetés a Magyarországon ,,ideiglenesen,, állomásozó csapatok tartózkodási idejét örökkévalónak, de legalábbis meglehetősen hosszú időtartamúnak tekintette.)
A szovjet vezetés a szerző szerint a közelmúltban is követett el komoly hibákat e kérdésben. Így értékeli Bulah azt, hogy előbb aláírták a csapatkivonásról szóló kötelezettségvállalást és a kivonás pontos menetrendjét, s csak utána vetődött föl a szovjet tulajdon sorsának rendezése.
A magyar álláspontot röviden úgy jellemzi az írás, hogy az a DHCS ingatlanainak jogállását nem a kormányközi szerződésekben foglaltaknak, hanem a magyar jogszabályoknak megfelelően akarja értelmezni. Ez az álláspont - írja Bulah - végül is azt jelenti, hogy a magyarok szubjektív ítéletére van bízva, mit tartanak használható ingatlannak, s így nem a tényleges érték a meghatározó.
A cikk szerint vannak olyan esetek, amikor a magyar fél nem hajlandó elismerni egyes ingatlanok használhatóságát, hogy így ingyen jusson hozzájuk, miközben magyar vállalatok a Szovjetuniónál érdeklődnek a szóban forgó ingatlanok megvétele ügyében. Egyfelől elismeri a szerző, hogy az ingatlanok egy része nem felel meg az európai normáknak, másfelől viszont hangsúlyozza, hogy ettől még van értékük az ingatlanoknak.
Ha ezek ingyen vagy nagyon olcsón jutnak magyar tulajdonba, akkor ennek eredményeként kizárólag a szovjet költségvetésből fogják finanszírozni annak az infrastruktúrának, házaknak, iskoláknak, felszereléseknek a felépítését, amelyekre a Magyarországról a Szovjetunióba visszatérőknek van szükségük. (folyt.)
1990. május 30., szerda 10:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|