 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Csoóri Moszkvában (2.rész)
|
- Az emberiség életében a politikának soha sem volt annyira
közvetlen hatása az emberi történelemre, mint most - fűzi hozzá. A
további témákról szólva elmondta:
- Sokat beszéltünk arról, lehet-e elit nélkül megváltoztatni egy
ország stílusát? Ha nem, akkor hogyan lehet jó értelemben vett
elitet kinevelni? Mert az bizonyos, hogy minden haladás feltétele a
műveltség, és ez vonatkozik a gazdaságra is. A szervesen gondolkodó
emberek sokasága és elitje kellene. Nagyon természetes lett volna,
ha akár a német kérdésről, akár Magyarország és a Szovjetunió
viszonyáról beszélgetünk. Mégis azt gondoltuk - vagy inkább éreztük,
mert így kanyargott a beszélgetés -, hogy sokkal inkább arról
érdemes tanácskoznunk, miként lehet a megromlott viszonyokat úgy
újjáépíteni, hogy azok a kultúrateremtés alkalmai lehessenek.
Javasoltam, hogy ne nagyszabású szellemi találkozókat rendezzenek,
hanem ültessenek le 15-20 embert, akik minden látványos propaganda
nélkül cserélhetik ki nézeteiket. Az ilyen összejövetelek alkalmasak
lennének az előítéletek fokozatos feloldására, lebontására is.
- A kétoldalú kapcsolatok minden megbeszélésen fölmerültek, de
természetesen ilyen beágyazottságban. Mindenütt megjegyezték, hogy
nagyon szeretnék, ha az új miniszterelnök mielőbb vendégségbe jönne
Moszkvába. Konkrét meghívás nem volt, csupán beszéltünk erről. Ezt
mindketten szeretnénk, az igény kölcsönös. Az volt a jó, hogy
tulajdonképpen mellékesen politizáltunk. Az, amire alapoztuk ezt a
jövőbeni találkozást, az egészen más volt: nem a politika szárazabb,
szikesebb, gyakorlati elképzelései, lehetőségei, hanem egy sokkal
szellemibb kapcsolatkeresés.
Csoóri Sándor külön is kitért Gavriil Popovval folytatott
eszmecseréjére. Mint mondotta, nem csak okos, szellemes, de meghitt
beszélgetést folytatott a moszkvai tanács új első emberével.
- Kiderült, hogy a legradikálisabb ember a legegyszerűbben és
legtisztábban gondolkozó egyéniség. Az ő radikalizmusa nem abban
van, hogy erőszakos és rámenős. Az ő radikalizmusa a nagyon is
emberi gondolkodásban ölt testet, vagyis a politikát is az emberi
viszonylatokba helyezi bele. Egyetértettünk egyebek között abban,
hogy több párt léte önmagában még nem jelent többpártrendszert. A
politikai kultúrát kell odáig emelni, hogy a több pártból
többpártrendszer lehessen. (folyt.)
1990. május 16., szerda 18:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|