|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (6. rész)
|
Két órán át tartó, olykor nem is konkrétan a törvényjavaslathoz kapcsolódó vita jellemezte, 25 vélt vagy valós vádakat, védekezéseket, ironikus megjegyzéseket és viszontválaszokat tartalmazó felszólalás kísérte az államtitkárok jogállásának és felelősségének átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezet tárgyalását. Ez a törvényjavaslat az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság pénteki állásfoglalása alapján új változatban, karcsúsított formában került a törvényhozók asztalára. Lényege - miként a bizottság előadója, dr. Balsai István (MDF) is vázolta -, hogy megszűnik a miniszterhelyettesi funkció, továbbá az a gyakorlat, hogy országos hatáskörű szerveket is államtitkárok irányítanak. Ezzel szemben lesz politikai (parlamenti), címzetes (a kormánybiztos és a tárca nélküli miniszter közötti), közigazgatási, valamint helyettes (minisztériumi) államtitkár. A törvényjavaslat szerint az államtitkárokat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. Elhangzott az is, hogy e tervezet törvényerőre emelése nélkülözhetetlen a kormányalakításhoz.
Már az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság pénteki vitája után érzékelhető volt, hogy a korábbinál rövidebb, csak a legszükségesebb kérdésekről rendelkező jogszabályt a plenáris ülésen is csak kemény küzdelem árán fogadják majd el. Az MDF és az SZDSZ álláspontja ütközött mindkét testületben. Míg az MDF a beterjesztett törvényjavaslat módosítás nélküli elfogadása mellett érvelt, az SZDSZ úgy vélte: kardinális kérdés számára, hogy az államtitkár-jelölteket is hallgassák meg a parlamenti szakbizottságok, illetve, hogy kinevezésük a szakminiszter javaslatára, de a miniszterelnök véleményezésével történjen. Ezért ragaszkodott ilyen tartalmú módosító indítványához.
A plenáris vita érzékeltetésére néhány adat: a 25 hozzászólás közül 13 az MDF, 6 az SZDSZ, 4 a Független Kisgazdapárt, 2 a Fidesz képviselője részéről hangzott el. Az MDF képviselői közül dr. Kónya Imre háromszor, dr. Salamon László két alkalommal, dr. Torgyán József (FKgP) három ízben, az SZDSZ képviselői közül pedig dr. Hankó Faragó Miklós és dr. Tölgyessy Péter két-két esetben kért szót.
Az SZDSZ azt az álláspontját hangoztatta, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása nem feltétlenül szükséges a kormányalakításhoz, amelyet egyébként - ellenkező véleményekkel szemben - a szabaddemokraták nem kívánnak semmi módon akadályozni, s eddig sem tették. Sőt, már a választások előtt is a mielőbbi kormányalakítást óhajtották szolgálni. (folyt. köv.)
1990. május 15., kedd 17:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|