|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Legyen-e polgári repülőtér Debrecenben - sajtótájékoztató (1.
rész)
|
1990. május 4., péntek - A Magyar Honvédség május 18-án
megkezdi a debreceni szovjet katonai repülőtéri ingatlanok
átvételét. Az ott állomásozó szovjet repülőezred, a csapatkivonási
megállapodásnak megfelelően, május 25-ére teljes technikájával,
személyi állományával és a családtagokkal együtt elhagyja a várost -
jelentette be Annus Antal vezérőrnagy, a Magyar Honvédség vezérkari
főnökének általános helyettese, a szovjet csapatkivonások magyar
kománymegbízottja pénteken Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján.
Ezt megelőzően a honvédség, valamint a Légiforgalmi és Repülőtéri
Igazgatáség szakemberei helyszíni szemlén mérték fel a repülőtér
esetleges későbbi polgári használatának lehetőségeit és feltételeit.
Ennek során Annus Antal elmondta, hogy a szovjet nyilvántartás szerint 776 lakás tartozik a repülőtérhez; ezek többsége másfél szobás, egyedi fütésű, gáz csak a konyhákban van. Miután a teljes szovjet csapatkivonásig még több raktár szovjet kezelésben marad, s egy szovjet gépesített lövészalakulat is tartózkodik majd Debrecenben, 150 repülőtéri lakásra, valamint az ott működő iskolára 1991. junius 30-ig a szovjet fél továbbra is igényt tart. E kérdésben élénk vita bontakozott ki, elsősorban a katonai repülőtér ez év végéig történő megszüntetését kimondó országgyűlési határozat értelmezéséről. A pártok szerint ami kerítésen belül van, az mind repülőtérhez tartozik, s így év végéig az összes lakást, minden ingatlant át kell adni a szovjet félnek. Annus Antal javaslatára az említett országgyűlési határozat ismételt tanulmányozása után, egy hét múlva újabb megbeszélést tartanak e kérdésről.
A várakozással ellentétben ezúttal sem született állásfoglalás arról, legyen e polgári légikikötő Debrecenben? A kormánymegbízott szerint megváltozott a pártok véleménye: korábban egyértelműen szorgalmazták a repülőtér polgári hasznosítását, most viszont inkább kétségeiket sorolták. Abban mindenki egyetértett, hogy az esetleges polgári repülést megelőzően részletes környezetvédelmi tervet, s úgynevezett zajtanulmányt kell készíteni. Annus Antal kérte, hogy a következő megbeszélésre a pártok alakítsák ki végleges álláspontjukat a repülőtér hasznosításáról. Felhívta a figyelmet: a döntést csak a régióban élők véleményének ismeretében szabad meghozni. (folyt. köv.)
1990. május 4., péntek 20:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|