|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (18. rész)
|
A határozathozatal után az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének elnöke, Anders Björck üzenetet intézett a magyar Országgyűléshez.
Balogh Gábor jegyző ismertette az üzenetet, amelyben Anders Björck, az Európa Tanács Parlamenti Gyűlése nevében kifejezte a magyar Országgyűlés megnyitó ülése alkalmából jókívánságait, és nagy örömét afelett, hogy Magyarország visszanyerte demokratikus, pluralista és szabadon választott parlamenti intézményeit. A Parlamenti Gyűlés tudatában van azon feladat fontosságának, amely az új Parlamentre vár, hogy kidolgozza a jogállamot, az emberi jogok tiszteletben tartását erősítő és az alapvető szabadságjogok gyakorlását biztosító reformokat. Kijelenti azon szilárd akaratát, hogy támogatja a közös kincsünket jelentő ezen eszmék érvényesülését. Örül Magyarország Európa Tanácsba történő belépési kérelmének, mely új perspektívát biztosít Európa gazdasági és szociális fejlődésének közös előmozdításához. Sikereket kívánunk törvényhozásuknak - tartalmazza Anders Björck üzenete.
Szabad György emlékeztetett arra: már az elmúlt parlamenti ciklusban tárgyalások kezdődtek arról, hogy hazánk az Európa Tanács és annak Parlamenti Gyűlése teljes jogú tagjává váljék. Úgy vélekedett, hogy e törekvés folytatását a most megalakult Országgyűlés a legjobban azzal fejezhetné ki, ha arról már a mostani ülésszakán szándéknyilatkozatot tenne közzé.
A parlamenti képviselőcsoportok vezetői és a független képviselők megbízottja által előzetesen támogatott, a törvényhozásban pedig egyhangúlag elfogadott szándéknyilatkozat szerint ,,a Magyar Köztársaság 1990. március 25-én és április 8-án szabadon és demokratikusan megválasztott Országgyűlése, az Országgyűlésben képviselt valamennyi politikai párt ünnepélyesen kinyilvánítja eltökéltségét, hogy alkotmányosan biztosítja az Európa Tanács alapokmányában megfogalmazott eszmék és célok megvalósítását, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok oltalmáról Rómában, 1950. november 4-én aláírt Európai Egyezmény tiszteletben tartását. Az Országgyűlés kifejezésre juttatja elismerését és köszönetét az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és Parlamenti Gyűlésének példamutatóan nagylelkű döntéseiért, hogy az Országgyűlés hat tagja 1989. júniusa óta különleges meghívottként részt vehet a Gyűlés munkájában, országunk más hivatalos képviselői pedig részt vehetnek az Európa Tanács különböző fórumainak tevékenységében. Az Országgyűlés hangot ad annak a reményének, hogy Magyarország rövid időn belül az Európa Tanács teljes jogú tagjává válhat,, - tartalmazza a nyilatkozat. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 16:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|