 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés alakuló ülése (17. rész)
|
Az Országgyűlés megbízott elnöke Németh Miklós szavait
megköszönve valamennyi képviselőtársa nevében kifejezte köszönetét a
lemondott kormánynak és személy szerint Németh Miklósnak,
egyidejűleg a hivatalától ugyancsak elbúcsúzott ideiglenes
köztársasági elnöknek és a Parlament megbízott elnökének mindazért,
amit az alkotmányos rendszerváltás békés megvalósulásáért tettek.
Bejelentette, hogy a Minisztertanács lemondásáról külön
határozatot hozni nem kell - azt a plénum tudomásul vette -, s a
lemondott kormány az új testület megalakulásáig hivatalban marad.
A kormány lemondásának tudomásulvételét követően a plénum 366
egyetértő szavazattal törvényt alkotott az 1956-os októberi
forradalom és szabadságharc jelentőségéről.
E törvény kimondja, hogy 1956 őszének magyar forradalma
megalapozta a reményt: létrehozható a demokratikus társadalmi rend,
és a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. Az új
Országgyűlés pedig kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és
ápolja ,56 emlékét; egyben kinyilvánítja, hogy ,56 szellemének
megfelelően mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az
emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében. A
törvény rögzíti azt is: október 23-át, az 1956-os októberi
forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar
Köztársaság 1989-es kikiáltásának napját nemzeti ünneppé
nyilvánítja.
A törvényjavaslatokhoz néhány gondolatot fűzött Szabad György,
hangsúlyozva: 1956 a legfőbb kapocs a történelmi múlthoz és a
legfontosabb alap a jövő Magyarországának megteremtéséhez.
Emlékeztetett rá: mióta az ember rádöbbent az elmúlás könyörtelen
valóságára, arra törekszik, hogy ércnél maradandóbb emléket állítson
azoknak az embereknek és azoknak a tetteknek, akikre és amelyekre
emlékezni akar. Horatiust idézve jelentette ki: a szellem az, amely
ércnél maradandóbb emléket állíthat, ám ma nem elég az ,,ércnél
maradandóbb,, kifejezés és nem elég az ércnél maradandóbb
törvényszöveg - tettek kellenek. Bizonyítani kell, hogy 1956 valóban
a magyar jövő alapja, csak így válhat a magyar történelem
kitörölhetetlen részévé - hangoztatta. Mint mondotta: ,56 tényei és
tanulságai ösztönzői a nagyhatalmi alávetettséggel való
szembeszállásnak, a visszavívott függetlenség biztosításának örök
időkre. 1956 az ösztönzője annak, hogy ebben az országban mindenki,
aki betartja a törvényt, származásától, nemzetiségétől,
felekezetétől függetlenül szabadon éljen, a törvény előtt egyenlő
legyen és örök időkre védett a zsarnokságtól. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 16:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|