|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP pert indított az MSZP és a kormány ellen
|
1990. április 27., péntek - A Magyar Szocialista Munkáspárt pénteken keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a Magyar Szocialista Párt, illetve a Magyar Köztársaság kormánya ellen - jelentette be Udvarhelyi László, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteki sajtótájékoztatóján.
A felperes keresetében kéri a bíróságot: kötelezze az MSZP-t, hogy az 1989. október 6-i állapotnak megfelelően terjesszen elő tételes elszámolást: milyen ingó és ingatlan vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok és jogosítványok, kintlévőségek, különböző folyószámlákon lévő készpénzkövetelések és vállalatok képezték a korábbi MSZMP vagyont, s október 7-e után ezekkel hogyan rendelkezett az MSZP. A felperes ennek ismeretében jelöli meg, hogy mire tart igényt.
A bíróság állapítsa meg - írja a kereset -, hogy az MSZP október 7-i utáni szerződései és intézkedései, amelyekkel ingatlanokat, illetve különböző jogosítványokat elidegenített, érvénytelenek. Kötelezze az alpereseket az eredeti állapot helyreállítására. Ám addig is, amíg a jogerős döntés megszületik, zárolja az MSZP vagyonát, s tiltsa meg a tulajdonában lévő vállalatok, gazdasági társaságok elidegenítését.
A sajtótájékoztatón bejelentették: az MSZMP - ezen keresetével - kéri a bíróságtól, hogy az rendelkezzék a Kádár János hagyatékához tartozó iratanyagnak a párt részére történő kiadásáról is. (MTI)
1990. április 27., péntek 15:58
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP pert indított az MSZP és a kormány ellen (1. rész)
|
1990. április 27., péntek - A Magyar Szocialista Munkáspárt
pénteken keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a Magyar
Szocialista Párt, illetve a Magyar Köztársaság kormánya ellen -
jelentette be Udvarhelyi László, az MSZMP Központi Bizottságának
titkára pénteki sajtótájékoztatóján. Mint mondotta, pártja
rákényszerült erre a lépésre, hiszen a vagyoni kérdések rendezésére
irányuló többszöri megkeresésükre a Szocialista Párt mindeddig nem
válaszolt. Azért csak most fordultak a bírósághoz, mert a választási
kampány során senkit nem akartak hátrányos helyzetbe hozni. A KB
-titkár hozzátette: bár a jelen per egyik alperese az MSZP, a per
valódi címzettje annak jelenlegi vezetése.
A felperes keresetében kéri a bíróságot: kötelezze az MSZP-t, hogy az az 1989. október 6-i állapotnak megfelelően terjesszen elő tételes elszámolást: milyen ingó és ingatlan vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok és jogosítványok, kintlévőségek, különböző folyószámlákon lévő készpénzkövetelések és vállalatok képezték a korábbi MSZMP-vagyont, s október 7-e után ezekkel hogyan rendelkezett az MSZP. Ezen adatok nyilvánosságra hozatala egyrészt az egész társadalom érdeke, másrészt az MSZMP csak ennek tudatában tehet eleget alkotmányos kötelezettségének, számolhat el vagyonával. A felperes ezen elszámolás ismeretében jelöli meg, hogy mire is tart igényt. Véleményük szerint - mivel az MSZP kiválásával közös tulajdonná vált a korábbi pártvagyon - a megállapított vagyoni érték 50 százaléka illeti meg az MSZMP-t. Ők azonban ebből csak annyira tartanak igényt, amennyi a párt zavartalan működéséhez szükséges. A többi ingatlant, illetve a kezelői jogosítványokat közcélokra, elsősorban oktatási és szociális célokra kívánják fordítani.
A bíróság állapítsa meg - írja a kereset -, hogy az MSZP október 7-i utáni szerződései és intézkedései, amelyekkel ingatlanokat, illetve különböző jogosítványokat elidegenített, érvénytelenek. Ezért kötelezze az alpereseket az eredeti állapot helyreállítására. Ám addig is, amíg a jogerős döntés megszületik, zárolja az MSZP vagyonát, s tiltsa meg a tulajdonában lévő vállalatok, gazdasági társaságok elidegenítését.
Utalva az elmúlt napok belpolitikai botrányára, a sajtótájékoztatón bejelentették: az MSZMP - ezen keresetével - kéri a bíróságtól, hogy az rendelkezzék a Kádár-hagyatékhoz tartozó iratanyagnak a párt részére történő kiadásáról is. Kádár János politikai, emberi és erkölcsi életművének az örököse csakis a Magyar Szocialista Munkáspárt lehet. (folyt. köv.)
1990. április 27., péntek 17:52
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP pert indított az MSZP és a kormány ellen (2. rész)
|
Az MSZP erre nem tarthat igényt, hiszen éppen a Kádár János tevékenységétől való elhatárolódásra alapította politikáját. Az MSZMP illetékes szervei mindenekelőtt tájékozódnak a konkrét ügyről, a dokumentumok nagy visszhangot keltett napvilágra kerülésének körülményeiről, megkérdezik Grósz Károlyt is, s a tények ismeretében állásfoglalást bocsátanak ki.
Kérdésekre válaszolva Udvarhelyi László, valamint Bognár Péter, az MSZMP Jogász Kollégiumának elnöke elmondta: elsősorban megfelelő helyiségek kezelői jogára tartanak igényt, ahol az alapszervezetek működhetnek. (Mint ismeretes, 1977-ben a korábbi MSZMP-tulajdon jelentős része - könyvátírással - állami tulajdonba került, s csak a kezelői jog illette meg a pártot.) Jelenleg ugyanis jelentős bérleti díjat fizetnek olyan helyiségekért is, amelyek kezelője - az ingatlannyilvántartás szerint - az MSZMP. Másrészt készpénz-követelésről is szó van, de ezt csak az MSZP vagyonmérlegének ismeretében lehet számszerűsíteni.
Elhangzott, hogy a per egyik alperese a Németh-kormány, amelynek birtokába az MSZP semmis rendelkezései folytán kerültek az ingatlanok, illetve az azokra vonatkozó vagyoni értékű jogosítványok, további ingóságok. A rövidesen hivatalba lépő új kormány azonban felel elődje rendelkezéseiért. Ugyanakkor a jogutód természetesen hatályon kívül helyezheti, módosíthatja a korábbi rendelkezéseket. Az MSZMP nem kíván hátrányos helyzetbe hozni más pártokat, ám elvi döntést tart szükségesnek, hogy a kongresszus ,89-et követően ,,kinek mi jár,,... (MTI)
1990. április 27., péntek 18:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|