|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula beszéde a Nyitott égbolt konferencián
|
1990. április 23., hétfő - A hétfőn Budapesten megkezdődött
Nyitott égbolt konferenciát Horn Gyula, a Magyar Köztársaság
külügyminisztere nyitotta meg. Az alábbiakban közöljük a
külügyminiszter nyitóbeszédének szerkesztett változatát.
x x x
A NATO és a Varsói Szerződés huszonhárom tagállamának részvételével megnyílt tanácskozás delegátusait üdvözölve a magyar külügyminiszter röviden összefoglalta az európai biztonságpolitika legújabb fejleményeit, várható alakulását. Ezzel kapcsolatban hangoztatta: az Európa középső és keleti részén végbemenő demokratikus átalakulás óriási lehetőségeket, ritkán adódó történelmi esélyt kínál ezen államok, illetve az egész földrész számára is. A biztonságpolitikának most kettős feladata van. Egyrészt annak garantálása, hogy ezek a változások stabil keretek között menjenek végbe. Másrészt fontos feladat, hogy új európai biztonsági struktúra jöjjön létre a két katonai tömb létén alapuló régi helyett. Szükséges, hogy ezt az új struktúrát, amelynek földrészünk valamennyi államára ki kell terjednie, az együttműködés és a biztonság nem katonai tényezőinek előtérbe helyezése jellemezze. Létrehozásához elengedhetetlen a jelenleg folyó fegyverzetkorlátozási tárgyalások sikeres lezárása. A hagyományos fegyveres erők radikális csökkentése, a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések új generációja, illetve a nyitottság jelentős mértékű növelése teremti meg azt az alapot, amelyre ez az új struktúra épül majd.
A konferencia jelentőségét méltatva Horn Gyula hangoztatta: a Nyitott égbolt rendszer fontos szerepet játszhat az új európai biztonsági rendszer kialakításában. Elengedhetetlennek tartotta, hogy e szerződés kidolgozásánál is minél következetesebben érvényesítsék a résztvevők a nemzeti megközelítésmódot. Emlékeztetett arra, hogy a tanácskozás ottawai és budapesti szakasza közötti időszak egyelőre nem hozta meg azokat a politikai döntéseket, amelyek lehetővé tették volna, hogy a végső eredmény biztos reményében üljenek a tárgyalóasztalhoz Budapesten. Ez azonban nem azt jelenti, hogy eleve nincs esély a sikerre, hanem azt, hogy kemény munka áll a küldöttségek előtt. A külügyminiszter ennek kapcsán leszögezte: a magyar rendezők felkészültek arra, hogy szükség esetén az eredetileg tervezettnél tovább is biztosítsák a munkához szükséges feltételeket Budapesten. (MTI)
1990. április 23., hétfő 17:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|