|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Szakértői szinten folytatódtak az országgyűlési előkészületek
(2. rész)
|
A szakértők végül is megegyeztek abban, hogy az elnöki pulpitustól jobbról kezdődően a következő lesz az ,,ültetési rend,,: KDNP-MDF-FKgP-SZDSZ-Fidesz-MSZP-független képviselők, illetve a jövőben megválasztandó nemzetiségi, etnikai kisebbségek képviselői.
A pártok szakértői ezt követően döntöttek arról, hogy az Országgyűlés alakuló ülése az elnök mellett három alelnököt és hat jegyzőt válasszon. A parlament elnökét a legerősebb párt adja, s konszenzus jött létre az alelnök-állítás sorrendjét illetően is: a tisztségeket többségi elv alapján, a pártok erősorrendje döntse el. Az MDF, az FKgP és a KDNP javasolta azt is, hogy az erősorrendtől a pártok megegyezéssel eltérhessenek más pártok pozíciójának érintése nélkül, ezt a megoldást azonban az SZDSZ képviselője kategorikusan elutasította, a Fidesz megbízottja pedig azt javasolta, hogy a pártvezetők csütörtöki tanácskozásukon vitassák meg ezt a kérdést. A hat jegyzőt illetően csaknem egyetértés alakult ki abban, hogy a paritás elve alapján minden párt állítson egy jelöltet, a Fidesz képviselője azonban ragaszkodott a korábbi tanácskozáson elfogadott megállapodáshoz: az akkor még négy jegyzőben gondolkodó pártok képviselői két helyet juttattak volna a Fidesznek.
Az Országgyűlés állandó bizottságainak felállításában, számuk meghatározásában nem született megállapodás. Annyi bizonyos csupán, hogy a Házszabály szerint kötelező felállítani a törvényelőkészítéssel, a költségvetéssel, a honvédelemmel, illetve a mentelmi és az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságot. Az SZDSZ képviselője célszerűnek tartotta, hogy a belbiztonsági kérdésekkel foglalkozó, illetve a Házszabályokat előkészítő bizottságot szintén hozzák létre az alakuló ülés első napján. A konzultáció résztvevői úgy döntöttek, hogy e kérdésről, illetve a bizottságok létszámának felső határáról április 26-án ismét tanácskoznak. Az MDF 10 állandó bizottságot képzel el, az SZDSZ hat bizottság létrehozásában gondolkodik. Április 26-án részletekbe menően foglalkoznak majd a képviselők tiszteletdíjának, költségtérítésének és kedvezményeinek ideiglenes szabályozásával is. A résztvevők kifejezték reményüket, hogy e kérdésben az alkotmányerejű törvény egy hónapon belül, de legkésőbb május végéig megszületik. (MTI)
1990. április 18., szerda 21:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|