|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-amerikai üzleti fórum - júniusban nyit a budapesti
tőzsde (1. rész)
|
1990. április 18., szerda - A Budapesti Értéktőzsde június
21-én alakul meg hivatalosan - jelentette be Hardy Ilona, az
Értékpapír Kereskedelmi Titkárság vezetője szerdán a magyar-amerikai
üzleti fórumon, amelyet a Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete - a
Közgazdászhallgatók Nemzetközi Szervezetének, az AIESEC-nek a magyar
tagozata - rendez Budapesten, a Hotel Agroban.
A kétnapos előadássorozaton magyar és amerikai egyetemi hallgatók, magyar gazdasági szakemberek, vállalatvezetők vesznek részt.
A tanácskozáson Hardy Ilona elmondta, hogy az Értékpapírkereskedelmi Megállapodáshoz, amely a Budapesti Értéktőzsde jogelődjének és előfutárának számít, már 28 bank és pénzintézet csatlakozott. Ezekben a hetekben is számos új értékpapírkereskedő cég alakul hazánkban, részben külföldi érdekeltséggel. Jelenleg hetente háromszor tartanak tőzsdei napokat a Nemzetközi Kereskedelmi Központ Váci utcai épületében, ahol a tőzsdetagok többszáz kötvényt és egyelőre néhány tucat részvényt forgalmaznak. Az értékpapírok forgalmának értéke, s az üzletkötések száma ma még meglehetősen alacsony. A szakértők előrejelzései szerint azonban a választások után bekövetkező politikai stabilizálódással, a privatizáció felgyorsulásával, a vállalkozások ösztönzésével, a külföldi tőke nagyobb arányú bevonásával a budapesti tőzsdei folyamatok is fellendülnek.
A magyar részvénytársaságok tőzsdei bevezetése elkezdődött. A tőzsde hivatalos megalakulásakor 5-10 magyar vállalat részvényjegyzésével indul. Ezuttal kerülne sor a tőzsdei alapszabályzat elfogadására is.
A tanácskozáson Járay Zsigmond pénzügyminiszter-helyettes, az Állami Bankfelügyelet vezetője a magyarországi tőkepiac múltját és jelenét elemezte. Mint megállapította, megtakarításaik túlnyomó hányadát még mindig otthon őrzik az emberek. Ennek a nagymennyiségű tőkének a gazdaságba való visszaforgatása kulcsfontosságú a magyarországi tőkepiac jövője szempontjából. Ehhez elsősorban az embereknek az értékpapírokba, a kötvényekbe és részvényekbe vetett bizalmát kell megszerezni. Valódi tőkepiac csakis akkor alakulhat ki Magyarországon, ha igen nagy számban jelennek meg a kisbefektetők hazánkban. (folyt.köv.)
1990. április 18., szerda 17:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar-amerikai üzleti fórum - júniusban nyit a budapesti
tőzsde (2. rész)
|
Rusznák Tamás, az Állami Bankfelügyelet osztályvezetője az értékpapír- és tőzsdetörvény szerepéről tartott előadást. Hangsúlyozta, a törvény nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a leendő befektetők megfelelő információkat kapjanak az értékpapírokról, és ezáltal a bizalom megteremtődjék irántuk. Elmondotta továbbá, hogy a törvényt a külföldi szakemberek is jónak ítélték, olyannak, amely egyúttal fejlődési irányt tud mutatni a magyar tőkepiacnak. Kifejtette, hogy mivel a nemzetközi tőkepiacok szabályozását egységesítik, várhatóan néhány év múlva törvényünket korszerűsíteni kell.
Az AIESEC magyar tagozatának képviselői az előadássorozat közben sajtótájékoztatón ismertették az újságírókkal, hogy a nemzetközi szervezet magyar és amerikai tagozatainak szervezésében 9-9 diák vett részt Egyesült Államok-beli, illetve magyarországi tanulmányi programon. Az magyar és az amerikai egyetemi hallgatók kölcsönösen megismerték a két ország gazdaságának egyes területeit, elsősorban a nehéziparral, a számítástechnikával, a könnyűiparral, a gyógyszeriparral, a tőkepiaccal, az idegenforgalommal és a mezőgazdasággal ismerkedtek. (MTI)
1990. április 18., szerda 18:12
|
Vissza »
|
|
Javítás az MTIB1047 sz. hírre
|
A mai mtib1047 sz. Magyar-amerikai üzleti fórum - júniusban nyit a budapesti tőzsde (1. rész) című hírünk utolsó bek. 1. sorában a név helyesen: Járai Zsigmond --- (MTI)
1990. április 18., szerda 18:51
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|