 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Aláírás Budapesten? (2.rész)
|
Némileg vegyesebb eredményt hozott a következő tárgyalási menet.
Ottawában találkozott február során a 23 külügyminiszter, hogy
áttekintse az egyezmény kidolgozásának állását, s előkészítse a
zárószakasznak szánt budapesti, április végi-május elejei
tanácskozást. Bizonyos előrehaladást ugyan elértek, például
megszövegezték a tárgyalási alapnak tekinthető munkaokmányt, ám
kétségtelenül napvilágra kerültek itt nézetkülönbségek, határozott
érdekellentétek is.
Ilyen például az ellenőrzést végző légiflottáról folyó vita. A
nyugati fél szerint minden tagállam saját gépeivel végezné az
ellenőrző repüléseket, a Szovjetunió viszont egy egységes
kontingenst szeretne létrehozni. Ugyancsak eltérő a feleknek a
repülések számáról, körzeteiről és gyakoriságáról vallott
álláspontja. A Szovjetunió ritkább ellenőrzéseket, viszonylag
behatároltabb útvonalakat javasol, illetve szűkítené a kontroll
során felhasználható technikai apparátust. A nyugati fél viszont
érthetően ki akarná aknázni a fejlett műszerpark adta lehetőségeket,
s az optikai eszközök mellett számos lézerfelszerelést és más
korszerű, COCOM-korlátozás alá eső technológiát kívánna alkalmazni.
Nem jött létre egyezség Ottawában az ellenőrzések során nyert
információk felhasználásáról sem. Közzétenni, vagy csupán saját
célra felhasználni, esetleg (ilyen például a kompromisszumos magyar
indítvány) megosztani az érintett, vagyis az ellenőrzés helyszínéül
szolgált országgal - nézőpontok egyelőre meglehetősen távol esnek.
Akárcsak a külföldön lévő támaszpontok ügyében: itt a nyugati fél
utasítja el azt a moszkvai indítványt, hogy a kontrollrepüléseket
ezek fölött is lehetővé kellene tenni.
Látható tehét, hogy nem kevés munka vár még a budapesti
konferencia tagjaira, ha a rendelkezésükre álló alig pár hét alatt
megnyugtató választ akarnak adni az összes nyitott kérdésre. Vannak,
akik a felemás ottawai zárás után bizony elég pesszimistán látják az
esélyeket. Ám a magyar diplomácia vezetői mindent megtettek eddig
is, s feltett szándékuk jelenleg is, hogy sikerrel záródhasson a
küszöbön álló tanácskozás.
Sőt, Budapest nem csupán a ,,Nyitott Égbolt,, egyezmény
aláírásának helyszíne akar lenni (a tervek szerint május 12-ikén, a
tavalyi Bush-indítvány évfordulóján), hanem felmerült az a terv is,
hgoy a magyar főváros adjon otthont az európai biztonsági értekezlet
35 részt vevő állama külügyminisztereinek találkozójához is, amely
már idei csúcstalálkozójukhoz jelentene fontos előkészítő fórumot. A
felettünk nyitott(abb)á váló égbolt bizonyára kedvező légkört
teremthetne e tárgyalások sikeres előreviteléhez is.+++
1990. április 18., szerda 09:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|