|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A második forduló 3.
|
Ha három ilyen jelölt nincs, akkor a kapott szavazatok figyelembevételével az indulókat ki kell egészíteni három jelöltre.
A második fordulóban tehát CSAK A HÁROM LEGTÖBB SZAVAZATOT KAPÓ JELÖLT INDULHAT, illetőleg néhány helyen négy, azért, mert négy 15 százalékon felüli jelölt van. A többi jelölt kiesik, azokat indítani még akkor sem lehet, ha a három közül valamelyik visszalép. A visszalépést ugyanis nem lehet megtagadni egyetlen jelölttől sem.
A jelöltek közül a második fordulóban az kapja meg a mandátumot, a képviselői helyet, aki a legtöbb szavazathoz jut. A második fordulóban tehát ELÉG A RELATÍV TÖBBSÉG, hiszen harmadik vagy sokadik fordulót aligha érdemes tartani. Megváltozik az eredményes választás szabálya is. Míg az első fordulóban a választójogosultak felének, addig a második fordulóban csak negyedének kell megjelennie az urnák előtt ahhoz, hogy a választás eredményes legyen.
Vagyis a második, az április 8-i fordulóban KIZÁRÓLAG AZ DŐL EL, HOGY KI LESZ AZ EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLET KÉPVISELŐJE. A leadott szavazat már nem befolyásolja a megyei pártlajstromokat, hiszen azokat már az első forduló alapján elosztották. De nem befolyásolja az országos listát sem, hiszen az országos listán szereplő képviselő helyeket nem a második, hanem az első forduló töredék szavazatai alapján osztják el.
alc. Amit a választóknak meg kell gondolniuk
Mit kell tehát a választóknak meggondolnia a második fordulóban? Azt, hogy a megmaradó három jelölt, vagy a mögöttük álló három párt közül melyiket érzik közelebb állónak. Az első fordulóban 10-12, vagy ennél is több párt vagy jelölt között a sajátjára szavazhatott a választó, a második fordulóban már lehetséges, hogy az első fordulóban általa támogatott párt nem indul, mert kisebbségbe jutott. A második fordulóban tehát HÁROM, VAGY LEMONDÁS ESETÉN KÉT JELÖLT KÖZÜL KELL VÁLASZTANI.
Nagyon sokan bírálják a magyar törvényt abból a szempontból, hogy a szavazatok túlzott koncentrálására törekszik, és így a NAGY PÁRTOKNAK KEDVEZ, A KIS PÁRTOK PARLAMENTI KÉPVISELETHEZ JUTÁSÁT PEDIG AKADÁLYOZZA. A vád igaz. Ezt a koncentrációt szolgálta a 750 ajánlási szelvény összegyűjtése is, ami jó néhány indulni akaró pártnak vagy jelöltnek nem sikerült. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|