Rendszerváltás és az MTI

	A szükségesnél kevesebb pénz az útalapra
Március közepén ülésezett az Útalap Társadalmi Bizottság. Napirendjükön az elmúlt évi programjuk végrehajtásáról készült tételes beszámoló elfogadása és az 1990-re kialakított útépítési-, fenntartási-, és fejlesztési terv ismertetése is szerepelt. Mi is voltaképpen az útalap? Mi szerepel az idei tervekben és az ország mintegy 90 ezer kilométernyi úthálózatának egyharmadát jelentő állami utakon közlekedők milyen változásokra számíthatnak? - Ezekre a kérdésekre kértünk választ a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban Kálnoki Kis Sándor miniszterhelyettestől. - Az útalap egy 1989. májusi kormányhatározatnak megfelelően jött létre, mondhatnám afféle mentőövként, a folyamatban lévő munkák befejezésének segítésére. Ám ennél többre hivatott s a közlekedési tárca - ezt felismerve - igyekezett is a továbblépés feltételeit megteremteni. Tavaly az üzemanyag árának májusi emeléséből az útalapba jutó literenkénti két forintokból 2,8 milliárddal számolhatunk. Ehhez az útkarbantartásra 5,2 milliárdnyi költségvetési összeg és körülbelül 1 milliárd forintnyi hitel járult - ennyivel gazdálkodhatott a szervezet. Ebből látható, hogy a teljes útalapnak csak mintegy 30 százaléka képződött automatikusan, a többi költségvetéstől függött. Most, 1990-re sikerült lényeges változást elérni e téren: a teljes összeg automatikusan jut hozzánk, mert a közlekedéssel kapcsolatos bevételek fogyasztási adójából - összességében 19,2 milliárd forint - az útalap céljaira fordítható. - Az Útalap Társadalmi Bizottságot minisztertanácsi határozat hívta életre. Mit jelent nevében a "társadalmi" jelző? - Erre a bizottság összetétele a magyarázat. Létrehozása a miniszternek és az Országgyűlés építési-közlekedési bizottsága elnökének volt a feladata. Az UTB elnöke is e parlamenti bizottság egy tagja, a többi pedig más, érdekelt parlamenti bizottságokból, szakmai-társdalmi szervezetekből, tudományos testületekből és a közlekedésben, szállításban résztvevők érdekeit képviselő szervezetek küldötteként tevékenykedik a bizottságban. - Milyen jogkörük van? - Az a fő feladata a bizottságnak, hogy felügyelje: megérkezik-e - és kellő rendszerességel - az útalaphoz a neki járó összeg, ellenőrzi a pénz tervek szerinti felhasználását és állásfoglalási joggal megismerheti a működési köréhez tartozó előzetes kormányszintű terveket, elképzeléseket. (folyt.) 1990. április 3., kedd 14:02
Vissza »

	A szükségesnél 2.
Évi két ülés megtartása látszik célszerűnek, - a tavaszit a napokban tartották meg. - Összefoglalná, mi várható 1990-ben? - Ami az autópálya-építést illeti: elkészült az M0-ás déli szakasza a 6-os és az M5-ös út között és megkezdhetők a kisajátítások a fővárost elkerülő körgyűrű építésének második szakaszát jelentő munka, a 6-os út és az M1-es autópálya közötti területen. Tatabányától 45 kilométernyit közelítünk Győrhöz az M1-es továbbépítésével, s igen költséges előkészítést is végzünk ugyancsak az M1-es győri elkerülő szakaszához, valamint a Győrtől az országhatárig húzódó nyomvonalon. Emellett megkezdődik az M5-ös kecskeméti elkerülő szakaszának a tervezése. A fő közlekedési utak közül a 6-os út fővárosi bevezető szakaszának előkészítése és a 3-as Mezőkövesdet elkerülő gyűrűjének építése kezdődik. Folytatódik a 4-es út Debrecenbe bevezető szakaszának kialakítása, a 47-es Szeged és Algyő közötti másfél kilométeres négysávos szakasza pedig megépül az idén. Hozzáfogunk a főváros aglomerációs úthálózatának korszerűsítéséhez, a 2-es út Vácot elkerülő szakaszának, valamint a 4-es fővárosi bevezető szakasza és az M5-ös összeköttetésének megtervezéséhez. Még mindíg az útépítésnél maradva: 1990-ben 26 öszekötő, illetve bekötő út építése folyik majd országszerte, újabb 100 kilométernyi kerékpárúttal 500 kilométerre nő ennek az úttípusnak a hossza. Több nagy hidat is átadunk az idén: az M0-ás I. szakaszának két Duna-hídját, valmint a Berettyó- és a bajai Duna-hidat. Folytatjuk a szolnoki Tisza-híd építését. A 7-es úton, Fonyódnál és a 70-esen Velencén gyalogos aluljáró javítja majd a forgalom biztonságát, Kisvárdán viszont a közúti fogalmat fogja segíteni a felüljáró átadása. - Mennyibe kerül mindez? - Felemészti az útalap rendelkezésére álló összegnek több mint 40 százalékát, 5,6 milliárd forintot. Mivel összesen 12,3 milliárddal gazdálkodhatunk, az utak fenntartására és üzemeltetésére 6,7 milliárd forint marad. Ez több, mint tavaly, de 4-5 milliárddal kevesebb a szükségesnél. Így csak a korábbi gyakorlat folytatására van lehetőségünk, vagyis az útfelújítások során sok helyen csak vékony védőréteget tudunk felvinni a javítandó úttestre. Így persze nem számíthatunk 6-8 éves szünetre az újabb javításig. Legföljebb 2-3 évet bir az így felújított útfelület. Az útfenntartáshoz szükséges összeget a közúti igazgatóságok szigorúan normatív alapon, az utak állapotát és a feltételek számítógépes értékelését is figyelembe véve kapják. (folyt.) 1990. április 3., kedd 14:03
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A szükségesnél 3.
Elszámoltatásuk tételes, gazdálkodásukban pedig ma már általánossá válik a korszerű szemlélet, a kivitelezők versenyeztetése a megbízatások kétharmadában már gyakorlattá vált. Persze pénz híján mindenhol vannak teljesíthetetlen, jogos igények, de azt állíthatom, hogy a meglévő keret felosztása a 2-2 megyét átfogó közúti igazgatóságok között nem aránytalan. - Végül engedjen meg egy kérdést a távolabbi jövőt illetően. Az 1995-ös Bécs-Budapest világkiállítás nem terheli majd úgy az útalapot már a következő években is, hogy ez az arányosság már nem lesz tartható? - Meggyőződésem, hogy nem, hiszen az autópálya-építést eddig is más forrásokból finanszíroztuk. Egyedül a Győrt elkerülő szakasz most a kivétel ez alól, ezt az útalap terhére építjük, mert nincs más lehetőségünk. A munka éppen Győr környezetvédelme érdekében sürgős. A világkiállítással összefügő útépítésekhez azonban máshonnan kell az anyagi eszközöket előteremteni. Ma úgy látom: ha stabilizálódik majd az országban a politikai helyzet, meglesznek azok a külföldi érdeklődők, akik az európai érdekeltségű magyarországi utak korszerűsítésébe szívesen befektetnek, megfelelő koncessziós feltételek mellett pedig működő tőkével is hozzájárulnak a magyar autópálya- és autóút-hólózat oly szükséges fejlesztéséhez. (MTI-Press) ág/ S. J. 1990. április 3., kedd 14:04
Vissza »