|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Öntözni az eső ellenére is kell
|
1990. március 28., szerda - Nem gyarapította jelentősen a
talaj vízkészletét az elmúlt napokban hullott csapadék, ezért ahol
csak lehet továbbra is indokolt az öntözés. Ezt bizonyítják az
Országos Meterológiai Szolgálat agrometerolgóiai főosztályának
adatai.
Dunai Sándor osztályvezető az MTI munkatársának elmondotta: a március 25-én kezdődött csapadékos időjárás 3-4 napja alatt az ország északi részén - a Mosonmagyaróvár, Tatabánya, Budapest, Sárospatak vonal fölött - egyáltalán nem, vagy legfeljebb 1-5 milliméter eső esett. Így továbbra is feltűnően nagy a csapadékhiány Nógrád és Heves megyében. Komárom-Esztergom és Pest megyében szinte sehol sem tudtak csapadékot regisztrálni, olyan kis mennyiségben hullott. Az említett vonal alatt, az ország középső részében 8-10 milliméter csapadékot mértek. Valamivel kedvezőbb helyzet alakult ki a Balaton alatti térségben: Kaposvárott, Pécs és Marcali környékén 15-20 milliméter eső esett az elmúlt napokban. Az országban a legtöbb csapadékot ezidő alatt Siklóson mérték, 32 millimétert, Pécsett pedig 26 millimétert. Bács-Kiskunban, Csongrádban és Békés megyében ugyancsak 15-20 milliméter esett.
A kilátások sem kedvezőbbek: az előrejelzés szerint április 1-jéig - meglehetősen szeszélyes eloszlásban - további 1-5 milliméter csapadékot várnak, ezután pár napos száraz idő következik, felmelegedéssel, majd április 4-ét, 5-ét követően ismét számítanak kisebb esőre.
Öntözni azért is fontos, mmert a legkritikusabb helyzetű térségekben a talaj felső, intenzíven művelt 20-25 cm-es rétegében a szükségesnél 30 milliméterrel kevesebb a nedvesség. Azért annyira fontos e talajréteg vízpótlása, mert a tavasszal elvetett növények kelése, megerősödése szempontjából a vízhiány károkat okozhat. A mélyebb rétegek csapadékhiánya egyelőre kevésbé számít kritkusnak, mivel a nedvesség pótlására - legalábbis a most induló szántóföldi növényeknél - még van esély.
Hazai nagyüzemeinkben, mintegy 300-320 ezer hektárt tudnának öntözni. A gazdaságok hozzá is láttak a munkákhoz, ám a január 1-jétől három-négyszeresére emelt vízdíjak miatt valószínüleg csupán a terület felét lesznek képesek mesterséges úton öntözni. (MTI)
1990. március 28., szerda 16:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|