|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar álláspont Litvániáról
|
----------------------------
Washington, 1990. március 28. (Amerika Hangja) - Skorka Anikó munkatársunk szólaltatja meg a magyar belpolitikai élet két vezető személyiségét, valamint a Magyar Köztársaság külügyminiszterét, Horn Gyulát a litvániai helyzettel kapcsolatban. Anikó először Kis Jánost, a Szabad Demokraták Szövetségének elnökét kérte Amerika Hangja budapesti mikrofonjához:
- Természetesen a Szabad Demokraták Szövetségének van álláspontja a litván kérdésben, ugyanakkor az a véleményünk, hogy ez nem tartozik azon kérdések közé, amelyekről a 6 leendő parlamenti pártnak mindenképpen tárgyalnia kellene egymással. Ilyen kérdés pillanatnyilag a mi megítélésünk szerint egy van, és ez a romániai helyzet, a romániai magyarok helyzete.
A szabaddemokraták már állást foglaltak a litván kérdésben egy ügyvivői testületi nyilatkozattal azon a napon, amelyen a litván parlament kinyilvánította Litvánia függetlenségét. A mi álláspontunk az, hogy tiszteletben kell tartani a litván nép önrendelkezési jogát, és hogy a kialakult helyzetet erőszak alkalmazása nélkül kell megoldani Litvánia mint szuverén állam és a Szovjetunió mint szuverén állam között.
- Ez volt Kis János véleménye a litvániai helyzetről. És most Jeszenszky Gézát, a Magyar Demokrata Fórum külügyi tanácsadóját kérdezem, van-e a Magyar Demokrata Fórumnak a litván helyzettel kapcsolatban állásfoglalása, és ha igen, ez nyilvánosságra hozható-e. (folyt.)
1990. március 28., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|