 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Nemzetiségi kérdés - francia sajtó
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. március 22. kedd (MTI-tud.) - ,,Magyarország
kész véglegesnek tekinteni a jelenlegi határokat, de viszonzásul
elvárja, hogy Romániában és a többi kelet-európai országban tartsák
tiszteletben a nemzetiségek jogait,, - jelentette ki Kis János, az
SZDSZ megbízott elnöke abban az interjúban, amelyet kedden tett
közzé a Le Figaro című francia lap. Kis aláhúzta: szeretnénk, ha
külön szabályoznák a nemzetiségek jogait, s ezt a szabályozást
Európa államai kollektíve alkalmaznák.
,,Azt kívánjuk, hogy az európai országok erősítsék meg: nem
fogadnak be semmiféle román kormányt Európába, ha az nem tartja és
nem tartatja tiszteletben az egyéni és a kollektív jogokat,, -
mondotta a magyar politikus. Az antiszemitizmus feléledéséről szólva
aláhúzta: ez a probléma a legtöbb demokratikus országban
jelentkezik, ahogy azt például Le Pen Nemzeti Frontjának
franciaországi fennállása is bizonyítja. ,,Magyarországon nem az a
kérdés, hogy létezik-e antiszemitizmus vagy sem, hanem az, hogy
tudjuk: sikerül-e visszaszorítani, vagy központi kérdéssé válik.
Optimizmusomnak az ad alapot, hogy amióta megjelent az antiszemita
propaganda, párttagságunk több mint kétszeresére nőtt, és ez azt
bizonyítja, hogy az antiszemitizmus nem uralkodó irányzat,, -
mondotta.
Interjújában foglalkozott a német egyesítés témájával,
kijelentve, hogy annak megvalósítása a németek joga és ezt senki sem
gátolhatja. ,,Szükséges azonban, hogy megfelelő ellensúlyt találjunk
Németország szerepének kiegyensúlyozására. Nem azért, mintha félnénk
a németektől, hanem azért, mert nem kívánatos, hogy Európa szívében
egy túlságosan is nagy hatalom jöjjön létre. Franciaországnak fontos
szerepe lehet ebben,, - mondotta. Kis János ,,némiképpen a fantázia
termékének,, nevezte azt az elgondolást, hogy a Varsói Szerződés és
a NATO között valamiféle fúzió jöjjön létre, szükségesnek tartotta
azonban a helsinki folyamat szerkezetének megszilárdítását, olyan,
egész Európát átfogó biztonsági rendszer kialakítását, amelyben az
Egyesült Államok, Kanada és a Szovjetunió is részt vesz. +++
1990. március 27., kedd 14:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|