|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Feljelentették a szobordöntögetőket - Vizsgálat kezdődött
Debrecenben (1. rész)
|
1990. március 22., csütörtök- A debreceni Lenin-szobor és a
tanácsköztársasági emlékmű eltávolítása és megrongálása miatt
Kertész László, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei koordinációs
bizottságának elnöke pártja és a maga nevében feljelentést tett a
Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségen. A feljelentő kérte az ügyészséget,
hogy a békés átmenetet és a választások tisztaságát is veszélyeztető
akció miatt kezdeményezzen eljárást a vandál szoborrongálók ellen.
Szerinte ugyanis a szobrok eltávolítása vandál módon, hivatalos
engedély nélkül, magánkezdeményezésre és politikai megfontolásból
történt.
Az ügy előzményeihez tartozik, hogy március 20-án Debrecenben az ellenzéki pártok akciója során levették talapzatáról a Lenin-szobrot, és ledöntötték a tanácsköztársasági emlékművet. Ez utóbbi a ledöntéskor megsérült.
Az MTI munkatársának érdeklődésére Debreczeni Ferenc megbízott városi tanácselnök egyoldalú lépésnek minősítette a szoboreltávolítási akciót, s úgy vélte: módszerét és időzítését tekintve a szoborledöntés a választási csatározások részének tekinthető, annál is inkább, mivel a tanács vezetői korábban tájékoztatták az ellenzéki pártokat, hogy a végrehajtó bizottság a Debrecenben található munkásmozgalmi szimbólumok sorsának rendezésére politikai-szakértői bizottság létrehozását kezdeményezi a tanács soron következő ülésén. A Hajdú-Bihari Napló csütörtöki számában a szocialista párt debreceni szervezete élesen bírálta a vandál akciót, de a szoboreltávolítások módszerétől elhatárolták magukat az ellenzéki pártok is., amelyek az üggyel kapcsolatos közös közleményüket pénteken hozzák nyilvánosságra.
A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség a szobor-ledöntésekkel kapcsolatos feljelentés kivizsgálását átutalta az ügyben illetékes Debreceni Városi Ügyészséghez. Bodó Balázs vezető ügyész az MTI munkatársának elmondta, hogy csütörtökön elrendelte a feljelentés kiegészítését, amivel a Debreceni Városi Rendőr-kapitányságot bízta meg. Ennek során a város vezetőinek nyilatkozniuk kell: adtak-e ki szoborbontási engedélyt, ha nem, akkor tisztázni kell a kárérték összegét. Csak ezen adatok ismeretében kerülhet sor vádemelésre rongálás bűncselekménye elkövetésének alapos gyanúja miatt, aminek elrendelését a városi vezető ügyész magának fenntartotta. (folyt. köv.)
1990. március 22., csütörtök 17:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|