|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
SZDSZ-sajtótájékoztató (1. rész)
|
1990. március 22., csütörtök - A szabad demokraták
megítélése szerint a szerda esti TV-disputa pontot tett a március
15-ei tévéközvetítéssel kapcsolatos vitára - mondta Kis János
megbízott pártelnök az SZDSZ csütörtöki sajtótájékoztatóján. A
Szabad Demokraták Szövetsége megnyugvással vette tudomásul, hogy
Nemeskürty István, az MTV Elnökségének elnöke bejelentette: a
kuratóriumtól kapott ajánlást az egyenes adás leállítására, s a
döntést ő maga hozta. Kis János ebből azt a következtetést vonta le:
nyilvánosan tisztázódott, hogy az élő közvetítés elmaradásához a
szabad demokratáknak nincs közük.
Az SZDSZ ugyanígy lezártnak tekinti a pártok konfliktusát a március 15-ei megemlékezés megítélését illetően - fűzte hozzá Kis János. Megjegyezte: ezt annál is inkább szükségesnek tartják, mert Romániában olyan helyzet alakult ki, ami elkerülhetetlenné teszi valamennyi párt egységes állásfoglalását. Ezt össznemzeti ügynek minősítette, s hangsúlyozta: a világnak tudomására kell adni, hogy a magyar pártok - megosztottságuk ellenére - ebben a kérdésben egységesek. Elmondta: az SZDSZ képviselői tárgyaltak Franciaország, Nagy-Britannia, az NSZK, Ausztria, az Egyesült Államok és a Szovjetunió budapesti nagykövetségeivel, s átadták a szövetség írásos üzenetét az illető országok vezetőihez, melyben kérték: foglaljanak állást a romániai konfliktus rendezése, a térség elbalkanizálódásának megakadályozása érdekében. A szovjet képviseleten átadták az SZDSZ tiltakozó nyilatkozatát is a TASZSZ hétfői közleménye ellen, amelyben a szovjet hírügynökség a romániai magyarok ,,túlkapásaival,, magyarázta a Marosvásárhelyen történteket.
Ezt követően Kis János ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a szabad demokratákat magában foglaló kormány azonnal megtenne, amennyiben az SZDSZ kormányzati pozícióba kerül. A 12 pontos ,,csomagtervben,, egyebek közt kezdeményeznék a tárgyalások meggyorsítását a szovjet csapatok kivonásáról; az önkormányzati törvény megalkotását és ennek alapján legkésőbb ősszel a helyhatósági választások megtartását; a teljes sajtószabadság szavatolására a rádió- és tévékuratórium megszüntetését. Ugyanígy véget vetnének a nagyvállalati apparátusok átmentését célzó látszat-privatizálásnak, valamint az új földtörvény elfogadásáig megtiltanák az állami- és tsz-tulajdonú földek eladását. (folyt. köv.)
1990. március 22., csütörtök 16:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|