|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar egyházpolitika mozgatórúgói
|
München, 1989. december 18. (SZER, Késő esti mai nap) - Az elmúlt napokban több egyházi hír keltette fel a figyelmet. Az új pécsi püspök beiktatásán kívül a Szentszék és Magyarország diplomáciai kapcsolatainak felvételét célzó tárgyalásokról és az Országos Vallásügyi Tanács üléséről érkeztek tudósítások. Van e összefüggés az események között? - Frank Miklós válaszol: - Első pillantásra a három hír közötti összefüggést - azon kívül, hogy egyházi vonatkozásúak - nem könnyű felfedezni, hiszen a Szentszékkel való diplomáciai kapcsolataink rendezése nem újkeletű dolog és csak a katolikus egyházat érint. A lényeges tárgyalások amúgy is már négy hete Rómában folytak. Az új pécsi megyéspüspök beiktatása belső egyházi esemény, az Országos Vallásügyi Tanács megbeszélései pedig a kormány általános egyházpolitikájának további lépéseivel kapcsolatosak, és valamennyi az egyházi közösséget érinti. De talán mégsem véletlen, hogy a kormány koncentrált módon éppen a kereszténység nagy ünnepén, a karácsonyt megelőző napokra időzítette az egyházakkal való kapcsolataiban még tisztázatlan ügyek rendezését, mert ha még a válsztások előtt sikerül tető alá vinni a Vatikánnal való jó viszony jelképeként a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását, akkor az tovább növeli a kormány nemzetközi tekintélyét.
1989. december 18., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyar egyházpolitika mozgatórúgói - 1.folyt.
|
A pécsi megyéspüspök beiktatása az egyház belügye ugyan, de a kormány-kiküldöttek részvétele tanúsítja az állami megbecsülést, és az egyházi belügyekbe való be nem avatkozás szándékát. Az Országos Vallásügyi Tanács megbeszéléseinek napirendi pontjai pedig arra utalnak, hogy a kormány komolyan akarja venni az egyházakat ért jogtalanságok és károk jóvátételére vonatkozó ígéreteit: az egyházi ingatlanok visszaadását, az egyházak erkölcsi befolyásának növeléséhez szükséges eszközök, köztük a tömegtájékoztatásban való részvétel lehetőségének megteremtését és az anyagi hozzájárulás biztosítását. Lehet, hogy az országgyűlési választások közeledésének van némi befolyása arra is, hogy ezek a lépések éppen ebben az évvégi időpontban történtek. A lényeg az, hogy megtörténtek, és olyan légkörben történtek meg, amely alkalmas a bizalom megteremtésére, és hát mi másra van égetőbb szüksége ma az orzságnak, mint a bizalomra? +++
1989. december 18., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|