|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
- Összefoglaló Marosvásárhelyről - 1. folyt.
|
- Reméljük, hogy tettlegességre ezúttal nem kerül sor. Hallottuk, hogy Sütő Andrást Budapestre szállították szemsérüléssel és bordatöréssel. Tudsz valamit a szemsérüléséről, mert ugye vastag szemüveget hord, és sokan attól tartottak, hogy talán beletört a szemüveg a szemébe, vagy valami hasonló borzalmas dolog történt.
- A bal karja eltört, azonkívül a fején van egy ütés és a szeme, amit megütöttek, azzal bizonyos azelőtti bajok voltak, azt hiszem retina leválás, tehát meglehetősen komoly komplikáció.
- Térjünk rá azonban arra, hogy végeredményben mi ezeknek a nemzetiségi tüntetéseknek a jelentősége? Hogy törhetett ki ez az egész dolog?
- Ami a tegnapi zavargásokat illeti és általában a magyarellenes megnyilvánulásokat, azt hiszem, hogy ez az egyenes konzekvenciája a március 15-iki ünnepléseknek, amiket megtartottak mindenhol Eredélyben, minden városban és egy csomó faluban is.
- Mármint a magyarok.
- A magyarok. Ezeket a Magyar Demokrata Szövetség - amelyet a román forradalom után rögtön létesítettek - szervezte, de azt a hibát követték el - és ezt egyesek Bukarestben is a Magyar Demokrata Szövetségben beismerik -, hogy nem készítették elő megfelelőképpen a román publikumot arra, hogy mi is ennek a jelentősége. Ennélfogva az, hogy ezeken a március 15-iki ünnepléseken egy csomó magyar zászlót lobogtattak, amelyik ugyebár az 1848-as zászló - ők ezt így értelmezték és ennek szánták, de persze ezt a románok nem értették meg - előre is bizonyos gyanakvással néztek az egész dologra, ennélfogva mikor látták ezeket a zászlókat, akkor ezt úgy értelmezték, hogy ezt itt egy nagy magyar megnyilvánulás, és összekapcsolták azzal, hogy talán Erdély visszacsatolásáról van szó, és így tovább, és így tovább. (folyt.)
1990. március 20., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|