|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (4. rész)
|
Csaknem kétezren tiltakoztak a debreceni Kossuth-szobor előtti téren a marosvásárhelyi magyarellenes megmozdulások miatt. A gyertyás tiltakozást az ellenzéki pártok szervezték, de a közelben lévő Aranybika Szálló Bartók-terméből oda vonultak az ugyanebben az időben rendezett szocialista párti választási nagygyűlés résztvevői is. Így esett meg, hogy az ellenzéki pártok szervezte megmozdulás első szónoka Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök volt.
Bevezetőjében leszögezte: karácsonykor Romániában nem forradalom, hanem a Ceausescu-család elleni népfelkelés volt. Emlékeztetett arra, hogy a múlt év decemberében a magyar nép őszinte szolidaritásától vezérelve önzetlenül segítette Románia népeit.
- A magyar nemzet segítségére szégyenletes a mostani válasz. Emeljük fel szavunkat, és tettekkel is segítsük az erdélyi magyarságot - mondotta. - Pogrom történt Erdélyben, aminek egyik legnagyobb áldozata Sütő András.
A drámaírót és a temesvári hőst, Tőkés Lászlót a Romániában élő legnagyobb magyaroknak nevezte a szónok, majd így folytatta:
- A Magyar Köztársaság felelősséget érez az országhatárokon kívül élő magyarságért, s mindent megtesz sorsuk javítása érdekében. Ezt azonban csak összefogással tehetjük, nem pártokra tagozódva. Kérte a jelenlévő pártokat és az egybegyűlteket, hogy egységesen lépjenek fel a világban élő 15-16 millió magyar érdekeiért, mert a magyar kisebbség létét nemcsak Romániában fenyegeti veszély.
Szűrös Mátyás elmondta, hogy a magyar-román viszony új alapokra helyezése érdekében jószomszédi deklaráció kidolgozását és aláírását kezdeményezte Ion Iliescu román államfőnél, azonban erre mindeddig nem kapott választ. (folyt.köv.)
1990. március 20., kedd 20:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|