 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (1. rész)
|
1990. március 20., kedd - Az MDF és az SZDSZ
kezdeményezéséhez csatlakozva több párt szervezésében demonstrációt
tartottak kedden este a Hősök terén. A téren sokezren gyűltek össze,
hogy kifejezzék szolidaritásukat az erdélyi magyarokkal, és
tiltakozzanak a romániai, marosvásárhelyi véres események ellen. A
Himnusz elhangzása után Sinkovits Imre olvasta fel Sütő András
március 17-én írt levelét, melyben a román kormányzattól követeli,
hogy azonnal lépjen közbe a magyarságot ért atrocitások
megszüntetése érdekében.
Kányádi Sándor romániai magyar költő élesen elhatárolta magát a
Marosvásárhelyen történtektől. Hangsúlyozta, hogy a fasiszta
csoportosulások nem dúlhatják fel a forradalom eddig elért
eredményeit. Románia nevében bocsánatot kért a történtekért, és
kérte az egybegyűlt tömeget, ne vonuljanak a román nagykövetség elé,
mert az nem használna az ügynek.
Göncz Árpád a Magyar Írók Szövetsége nevében szólt a nagygyűlés
résztvevőihez. Mint mondotta: a Magyar Írók Szövetségének
választmánya mélységes megdöbbenéssel értesült a történtekről, Sütő
András és környezete bántalmazásáról. Leszögezte: a kulturális
autonómiát a magyarságtól senki meg nem tagadhatja. Felelőssé tette
a helyi hatóságokat, amiért tétlenül szemlélték, hogy a magyarok
elleni gyűlölet idáig fajult. Felhívta a résztvevők figyelmét arra,
hogy a gyűlölet és a harag rossz tanácsadó, s csak rendíthetetlen,
nyugodt méltósággal szabad rá válaszolni.
Csurka István arról szólt, hogy reményeink ellenére Romániában
sajnos nem szűnt meg teljesen a diktatúra. Pedig a demokrácia
mindenütt azt kell hogy jelentse, hogy a szabadsághoz, az
egyenlőséghez mindenkinek, a kisebbségnek is joga van. Úgy tűnik
azonban, Romániában egyesek megijedtek a demokráciától. Hangoztatta,
hogy Európa ma új egység felé halad, és kérte a jelenlévőket is, ne
engedjék, hogy ezt egyes erők megváltoztassák. Mindenkinek tudomásul
kell vennie, hogy az Európához való tartozás csak a demokrácia és a
szabadság elvei alapján valósítható meg. Bejelentette, hogy az MDF
az ENSZ-hez fordul, és ha nem szűnik meg a magyarok üldözése
Romániában, a Biztonsági Tanács összehívását is követelni fogják.
Felolvasta azt a tiltakozó levelet is, amely a magyarellenes pogrom
azonnali beszüntetéséért és a felerősödő sovinizmus ellen emel szót.
(folyt. köv.)
1990. március 20., kedd 20:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|