|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A budapesti magyar-román értelmiségi csúcstalálkozó
nyilatkozata a marosvásárhelyi események kapcsán
|
1990. március 20., kedd - A Budapesten megtartott kétnapos
magyar-román értelmiségi csúcstalálkozó résztvevői kedd délután
konszenzussal nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kifejtik
álláspontjukat a marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban.
,,Mi, magyarországi és romániai értelmiségiek, akik 1990. március 19-20-án találkoztunk Budapesten, hogy őszinte párbeszédet folytatva megpróbáljuk végre természetessé és normálissá tenni a népeink közötti kapcsolatokat, aggodalommal értesültünk a március 19-én Marosvásárhelyen történt erőszakos és felelőtlen cselekedetekről, amelyek megrontják a nemzetiségek kapcsolatait, megzavarják az erdélyi románok és magyarok békés együttélését, és ezzel meggátolhatják és komprommittálhatják a romániai társadalom demokratizálódási folyamatát.
Az ilyen cselekmények veszélyeztetik Románia beilleszkedését a mai és a holnapi Európába. Megdöbbenéssel és felháborodással értesültünk arról, hogy Sütő Andrást, a kiváló írót, aki már a múlt rendszerben is megszenvedett méltóságteljes és bátor magatartása miatt, most magyar testvéreivel együtt ismét bántalmazták olyan személyek és csoportok, amelyek nem fogták fel, hogy az etnikumok közötti párbeszédben érvekre van szükség, nem erőszakra. Hisszük és valljuk, hogy minden kormány kötelessége óvni és oltalmazni állampolgárai életét, valamint az egyéni és kollektív jogokat.
Ami bennünket illet, mi, Budapesten összegyűlt magyarországi és romániai értelmiségiek, felhívással fordulunk valamennyi társadalmi és politikai tényezőhöz, hogy tanúsítson felelősségérzetet, mértéktartást, józanságot - és kijelentjük, hogy az ellentétek szításának minden kísérletére a megegyezés, a megértés megannyi tettével válaszolunk.
Budapest, 1990. március 20. A találkozó résztvevői.,,
(MTI)
1990. március 20., kedd 18:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|