|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula nyilatkozata a romániai eseményekről (1. rész)
|
1990. március 20., kedd - Horn Gyula külügyminiszter sürgős,
személyes üzenettel fordult Javier Pérez de Cuéllarhoz, az ENSZ
főtitkárához, Teszfaje Tadesse-hoz, az ENSZ BT soros elnökéhez,
valamint Jan Martenson főtitkár-helyetteshez, a genfi Emberi Jogi
Központ vezetőjéhez. A magyar külügyminiszter az ENSZ Alapokmánya
alapján indokoltnak és szükségesnek tartotta, hogy a magyar kormány
nevében mélységes aggodalmának adjon hangot a romániai magyarság
ellen az elmúlt napokban elkövetett súlyos atrocitások miatt. Horn
Gyula részletesen tájékoztatta a világszervezet vezetőit a
Romániában élő magyarok emberi jogai, köztük az élethez és a
személyes szabadsághoz való jogok példátlan és veszélyes méreteket
öltött megsértései miatt. Minderről a magyar külügyminiszter kedden
nyilatkozott az MTI munkatársának.
Elmondta: a marosvásárhelyi eseményekről értesülve kérte hazánk bukaresti nagykövetét, hogy keresse fel a román vezetőket: Iliescu elnököt, illetve Roman miniszterelnököt (a külügyminisztert nem lehet elérni, mert ő jelenleg Namíbiában tartózkodik, és így, noha meghívást kapott, nem vett részt a budapesti magyar-román értelmiségi találkozón sem). A nagykövet azonban nem tudott érintkezésbe lépni a román vezetőkkel. Ezért kedden délelőtt a magyar külügyminiszter bekérette Románia budapesti nagykövetet, és tolmácsolta neki Németh Miklós miniszterelnök szóbeli üzenetét Petre Roman kormányfőhöz. Ebben a magyar miniszterelnök kifejezi mélységes nyugtalanságát az elmúlt napok eseményei miatt, és kéri a román vezetés haladéktalan intézkedését nemcsak a további vérontás, a szélsőséges kilengések, a pogromok megakadályozására, hanem azért is, mert a rendőrség és a katonaság tétlenül nézi a vandál pusztításokat, s ez bátorítást ad a szélsőséges, nacionalista elemeknek.
Horn Gyula tájékoztatta a nagykövetet arról is, hogy kedden reggel üzenetet intézett az ENSZ főtitkárához, az ENSZ BT elnökéhez és az ENSZ genfi Emberi Jogi Központjának vezetőjéhez. Ebben felhívta a figyelmet arra, hogy a román hatóságok tétlenül szemlélték az egyébként legális román szervezeteknek a magyar kisebbség elleni erőszakos és számos súlyos sebesült áldozatot követelő akcióit. A román nacionalista hullám legvisszataszítóbb és a civilizált normák semmibevételét jelentő formája a magyarság Erdélyből való kiűzését célzó követelés. (folyt.köv.)
1990. március 20., kedd 14:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|