 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
A magyar-román értelmiségi találkozó nyilatkozata
|
-------------------------------------------------
München, 1990. március 20. (SZER, Magyar híradó) -
Szatmárnémetiben belehalt sérüléseibe Szűcs Ferenc. A 42 éves férfit
március 15-ikén akkor támadták meg és szurkálták össze, amikor az
Erdődre szánt koszorúkat mentve, bevitte azokat a helyi katolikus
plébánia udvarára.
A tragikus események rányomták bélyegüket a kétnapos
magyar-román értelmiségi találkozóra is. Erről Szőcs Géza tudósít:
- A román és magyar értelmiségiek találkozójának második, és
egyben befejező napján a délutáni órákban a résztvevők elfogadták a
marosvásárhelyi atrocitásokkal kapcsolatos nyilatkozatot. Felolvasom
a szöveget:
"Mi, magyarországi és romániai értelmiségiek, akik 1990. március
19-ikén, 20-ikán találkoztunk Budapesten, hogy őszinte párbeszédet
folytatva megpróbáljuk végre természetessé és normálissá tenni a
népeink közötti kapcsolatokat, aggodalommal értesültünk a március
19-ikén Marosvásárhelyen történt erőszakos és felelőtlen
cselekedetekről, amelyek megrontják a nemzetiségek kapcsolatait,
megzavarják az erdélyi románok és magyarok békés együttélését, és
ezzel meggátolhatják és kompromittálhatják a romániai társadalom
demokratizálódási folyamatát. Az ilyen cselekmények veszélyeztetik
Románia beilleszkedését a mai és a holnapi Európába.
Megdöbbenéssel és felháborodással értesültünk arról, hogy Sütő
Andrást, a kiváló írót, aki már a múlt rendszerben is megszenvedett
méltóságteljes és bátor magatartása miatt, most magyar testvéreivel
együtt ismét bántalmazták olyan személyek és csoportok, amelyek nem
fogták fel, hogy az etnikumok közötti párbeszédben érvekre van
szükség, nem erőszakra. (folyt.)
1990. március 20., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|