|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Írószövetség nyilatkozata
(OS)
|
1990. március 20., kedd - A Magyar Írószövetség választmánya mélységes megdöbbenéssel értesült a Marosvásárhelyen történt magyarellenes tüntetésekről, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége helyiségének feldúlásáról, a legnagyobb élő magyar írók egyikének, a romániai magyarság tekintélyes vezető személyiségének, Sütő Andrásnak durva bántalmazásáról.
A választmány a magyar írótársadalom egészének nevében is a leghatározottabban leszögezi, hogy a Romániában élő magyarokat lakóhelyükön személyükben és közösségként az emberi jogok teljessége elidegeníthetetlenül megilleti: nyelvük gyakorlásától az egyetemig terjedő anyanyelvi oktatástól és személyi kapcsolataiktól, vallásuk szabad gyakorlásától, gazdasági, nemzeti érdekvédelmi szerveik létrehozatalától és szabad működtetésétől, anyanyelvi és szabad tömegtájékoztatási eszközeik fenntartásától, kulturális autonómiájuktól senki meg nem foszthatja. E jog nem kiváltság: az emberi jogok chartájában és a helsinki egyezményekben leszögezett alapelv, amely minden ország, közöttük Magyarország nemzeti kisebbségeit egyaránt megilleti.
A magyar írótársadalom tisztában van az Erdélyben fellángolt kisebbségellenes gyűlölet gyökereivel és múltjával, mint ahogyan tisztában van azzal is, hogy ebben az indulatban a forradalmát a Romániában élő magyarokkal együtt hősiesen megvívó román nép többsége nem osztozik, amint azt a kolozsvári magyar-román sorsközösséget is éltető tüntetések is bizonyítják. Éppen ezért különösen aggályosnak tartja, hogy a helyi hatóságok nem adták meg a marosvásárhelyi magyaroknak és szervezeteiknek az ország minden polgárának járó védelmet, s hagyták, hogy a magyarellenes gyűlölet idáig fajuljon.
A magyar írótársadalom, mint eddig is, ezután is kiemelkedő fontosságot tulajdonít a magyar-román jóviszonynak, s e jóviszony kérdését a két nép sorsközössége térségünk békéje kulcskérdésének tekinti. Éppen ezért azzal a kéréssel fordul a román forradalom tüzében megújult baráti román írószövetséghez, hogy vesse latba erkölcsi tekintélyét, politikai súlyát annak érdekében, hogy hasonló atrocitásokra a jövőben ne kerülhessen sor, s hogy a két nép kapcsolatai a forradalom során bámulattal tapasztalt testvéri egyetértésben fejlődjenek a teljes jogegyenlőség és testvéri barátság irányában. Ebbéli erőfeszítésében számíthat a Magyar Írószövetség őszinte támogatására és együttműködésére. (OS)
1990. március 20., kedd 15:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|