 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
A csepeli Lenin-szobor eltávolítása
|
-----------------------------------
München, 1990. március 14. (SZER, Magyar híradó) - Mi lesz a
csepeli "zsíroskenyeres" Lenin-szobor sorsa? A helyszínről Tar Péter
jelenti:
- Régen vonultak ki ennyien mosolyogva a Csepel Vas- és Fémművek
főkapuján, mint ma délután, a műszak végeztével. A félelem nélküli
mosolyt egy felirat szülte - idézem: "Az SZDSZ hazaküldött". Ez az
üzenet az évtizedek óta a gyárra és Csepelre tekintő nagyhírű és
nagy súlyú Lenin-szobor hűlt helyén áll. Ledőlt tehát a vörös Csepel
egyik bálványa, de nem akárhogy.
Három párt - a Fidesz, a Független Kisgazdapárt és a Szabad
Demokraták Szövetsége - érezte fontosnak, hogy még a szabad
választások előtt eltűnjön a talapzatáról az embereket ijesztgető 5
tonnás bronzalak.
Kettő - magát megnevezni nem kívánó - párt viszont megvétózta az
előbbi három indítványát a kerületi tanácsnál. Szegény tanács másik
gondja a tulajdonos felkutatása volt - még a szovjet követséget is
megkérdezték - de mindenki csak úgy emlékezett, hogy a műalkotás a
szovjet nép ajándéka a Csepel Művek dolgozóinak. Ezt viszont a
csepeliek kikérték maguknak.
Ezért aztán az SZDSZ kerületi csoportja nem várt tovább, hanem
ultimátumot nyújtott be, amiben az utolsó dátum ma dél volt. Mivel a
tanács délig nem mozdult, így az SZDSZ által előrelátóan odarendelt
daru mozdította meg alapjaiban a volt szovjet pártvezért.
A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat dolgozói gyakorlott
Lenin-döntögetőként segítették a képzőművészeti alkotást ideiglenes
dughelyére - a gyár munkásmozgalmi múzeumának pincéjébe.
Végül is felesleges volt a rendőrség rendfenntartóinak
kirendelése: csődület nem támadt. Ha valaki mégis aktív
közreműködője kíván lenni a szobordöntésnek, az hozzájárulhat a
felmerült költségek rendezéséhez - amire szabaddemokraták gyűjtést
indítottak. +++
1990. március 14., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|