|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Miért nem jelent meg a Pesti Hírlap?
|
1990. március 15., csütörtök - A beharangozottakkal
ellentétben sajnos mégsem jelent meg március 15-én a híres
történelmi névre utaló új független napilap, a reggeli Pesti Hírlap.
Ez csak reklámfogás volt - hogy még többen beszéljenek a lapról -,
vagy valóban komoly nézeteltéréseik támadtak a nyomást vállaló
Athenaeum Nyomdával? - kérdezte csütörtökön Fodor Lajostól, a Pesti
Hírlap Kft. igazgatójától, a szerkesztőbizottság elnökétől az MTI
munkatársa. A ktf-t egyébként két gazdálkodó szervezet, s két
magánszemély alapította.
- Az igazi reklám az lett volna, ha a nemzeti ünnepen valóban megjelenhetünk az első számmal - mondotta az igazgató. Ezen az anyagon, s még jó pár lapszámon már hónapok óta dolgozik egy igen lelkes szerkesztőgárda. De ennek ellenére nem voltunk hajlandók aláírni azt az ultimátumot, amelyet az Athenaeum intézett hozzánk. Kijelentették, hogy csak akkor hajlandók elkezdeni az első lapszám nyomását, ha elfogadjuk a novemberben megködött szerződés - általuk indítványozott - módosításait.
x Ezek főként anyagi természetű követelések?
- Igen. Egyrészt saját árajánlatukat megszegve 15-30 százalékkal többet kértek volna egy-egy példány nyomásáért, valamint a 34 százalékos papíráremelés érvényesítését. Így nehéz lenne tartani a 16 oldalas lap - induló 50 ezres példányszámnál - 9,80 forintos árát. Ugyanakkor nem voltak hajlandók tárgyalni a szerződésben szerintünk jogtalanul szerepeltetett helyiségbérleti díjak csökkentéséről.
x De ezt a bérleti díjat Önök novemberben elfogadták...
- Jóhiszeműen jártunk el, mert minisztertanácsi rendeletre hivatkoztak az árajánlatukban. Később viszont kiderült, hogy éppen az az MT-rendelet - amelyre utaltak - maximálisan évi 1200-1500 forintos négyzetméterenkénti bérleti díjat hagy jóvá az Athenaeum 18.720 forintos követelésével szemben. Ez az összeg 400 négyzetméternél - mi csaknem ilyen nagyságú épületrészt használunk az Athenaeumnál - már több mint 7 millió forint. Eddig már egyébként is 25 millió forintot költöttünk az Athenaeum igen rossz állapotú egykori szedőtermeinek átalakítására, berendezésére, s mintegy 60 millió forintot egy rendkívül korszerű szedő- és tördelő szerkesztőségi rendszer megvásárlására, beüzemelésére. Ezt az ultimátumszerű bejelentést tehát nem fogadhattuk el. Szakembereink elemzik a helyzetet, s hamarosan megtesszük a megfelelő jogi lépéseket. Terveink szerint - egyhetes csúszással - a választásokat követően mindenképpen megjelenik a Pesti Hírlap első reggeli száma. (MTI)
1990. március 15., csütörtök 13:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|