|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Szűrös Mátyás beszéde (13. rész)
|
Az öt esztendős munkaprogramot ezzel lezárván az Országgyűlés ünnepi ülésen emlékezett meg az 1848-as forradalom évfordulójáról. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök ünnepi beszédében hangsúlyozta:
- Történelmet élünk és történelemre emlékezünk. Március 15-ét igazi nemzeti ünnepként ülhetjük meg, amikor a magyarság a progresszió élvonalába lendülve megújulóban van, és úttörő szerepet játszik Közép-Európa politikai arculatának megváltoztatásában, a demokratizálódás jegyében.
- 1848 márciusa történelmünk nagy pillanata, amely újra és újra felragyog és híveket toboroz Magyarországon. Csak a valóban nagy és történelmi eseményeknek lehet és van ilyen hatalmas kisugárzása - szögezte le. - Eszméi az időtől nem fakultak, s az akkori ifjak lendülete akár a miénk is lehetne - bár a miénk lenne. Ez az ünnep mindenkor a nemzeti összefogás példájára, a hősi erőfeszítés élményére, a haladás élvonalába rugaszkodás esélyeire emlékeztetett. Ezért volt, hogy március 15-ét szívében őrizte a nép, s próbálta kisajátítani a mindenkori hatalom; ezért is volt, hogy a különböző korok és rendszerek elfogultan és önkényesen bántak 1848 márciusának nagyjaival; egyszer Petőfi, máskor Deák vált példává Kossuth és Széchenyi neve mellett. Márpedig ők bármennyire másként akartak, együtt váltak egésszé - emlékeztetett Szűrös Mátyás, utalva arra, hogy múlt századi történelmünknek éppúgy nagyszerű értéke Eötvös liberális alkotmányossága, nemzetiségi progressziója, mint Deák politikai kultúrája, nagyfokú rugalmassága és pontos helyzetfelismerése, vagy Petőfi forradalmisága, Kossuth polgári radikalizmusa, Széchenyi gazdasági éleslátása és az emlékezet által oly mostohán kezelt Batthyány Lajos törvénytisztelete és szervezőképessége. Ma sincs ez másként, nincs egy és kizárólagos igazság; éppúgy szükség van a forradalmi lendület és a fontolva haladás híveire, a nagyívű látomásokra és a józan, szakszerű tárgyilagosságra: ez így alkot egységes egészet - állapította meg.
A továbbiakban részletesen elemezte azokat a történelmi folyamatokat, amelyek a forradalom kirobbanásához vezettek, majd a szabadságharc máig ható mondanivalóját hangsúlyozta.
- Nemzetünk sok százados kitörési kísérleteinek tapasztalatai arra intenek: minden téglára és tartóoszlopra szüksége van az olyan nemzeti hajléknak, amely otthona lehet e száz viszály tépte országnak és a benne élőknek. (folyt.köv.)
1990. március 14., szerda 17:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|