|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Szovjet csapatkivonás - megállapodás
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. március 9. péntek (MTI-tud.) - Hétfőn, 1990.
március 12-én megkezdődik a Magyarországon állomásozó szovjet
csapatok kivonása. Erről állapodott meg pénteken Moszkvában a
Somogyi Ferenc külügyi államtitkár vezette magyar és az Ivan Aboimov
külügyminiszter-helyettes vezette szovjet küldöttség. A megállapodás
szövegét az utolsó pontosítások elvégzése után a két delegációvezető
látta el kézjegyével.
Az egyezmény értelmében a csapatkivonás befejezésének dátuma 1991. június 30. Mint Somogyi Ferenc Moszkvában dolgozó magyar újságíróknak elmondta, a kivonulás befejezésére vonatkozó időpont kérdésében végül is sikerült a szovjet féllel elfogadtatni a magyar kormány álláspontját. A jelzett időpont után hazánkban nem marad sem szovjet katona, sem a szovjet hadsereg tulajdonát képező ingóság és ingatlan.
A pénteki tárgyaláson megfigyelőként részt vett Demszky Gábor, Kósa Lajos és Raffay Ernő, akiket a választásokra országos listát állító 12 párt jelölt ki erre a feladatra.
A megállapodás véglegesítése előtt álló utolsó akadályokat is sikerült a pénteki megbeszéléseken elhárítani, így a terveknek megfelelően szombaton aláírható lesz a csapatkivonásról szóló magyar-szovjet szerződés. Az aláírásra Moszkvába érkezik Horn Gyula magyar külügyminiszter, aki szovjet kollégájával, Eduard Sevardnadzével zárja le a szovjet csapatok kivánásáról folyó tárgyalássorozatot. +++
1990. március 9., péntek 18:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|