 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Parlamenti 12-párti csúcstalálkozó
|
----------------------------------
München, 1990. március 5. (SZER, Magyar híradó) - Szűrös Mátyás
vezetésével ma délután újabb csúcstalálkozó kezdődött az
Országházban az országos listán szereplő pártok részvételével. A
részleteket Kasza László mondja el Budapesről:
- Nemzeti csúcs a a Parlamentben? Igen, így hirdeti a kitűnően
működő sajtóhivatal névlistája, amely 12 párt - az országos lista 12
pártja - képviselőinek névsorát osztotta szét az újságírók között.
Nem, nem nemzeti csúcs, csak 12 párt találkozója - int mérsékletre a
vendéglátó ideiglenes köztársasági elnök, Szűrös Mátyás.
Miután az egyik és másik javaslatot is mindenki legalább azzal
elfogadta, hogy nem kifogásolta, az első 4 órában még nem dőlt el,
hogy mi is történik a Parlament Vadásztermében ma délután 2 óra óta.
Pontosabban a cégér nem világos csak, de ez egyáltalán nem zavarja a
résztvevőket: ők gondatlanul (sic
) mondják véleményüket az első
napirend bővített értelmezési pontjai körül. Ezek:
1.) Van-e joga a kormánynak tárgyalni a szovjet csapatok
kivonásáról?
2.) Indokolt volt-e Németh Miklós miniszterelnök gyanújának
közzététele a Parlamentben az MSZMP egyik megyei puccskísérletéről?
Ami az első kérdést illeti, a Magyar Demokrata Fórum nevében
Antall József fogalmazta meg a később többséget kapott véleményt, és
ezt így mondhatnám röviden: ha a kormány képes olyan kivonulási
szerődést kötni, amely a nemzetközi jog normái szerint az aláírást
követő 3 hánapon belül biztosítja a szovjet csapatok kivonulását, ám
tegye. Ha nem, akkor hagyja a tárggyalást a következő kormányra. Ezt
elvileg helyeselte a Szociáldemokrata, a Kereszténydemokrata és a
Kisgazdapárt, valamint a Fidesz és a Szabad Demokraták Szövetsége.
(folyt.)
1990. március 5., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|