|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A Kelet-európai szolidaritás - európai integráció tanácskozás
résztvevőinek közös nyilatkozata
(OS)
|
1990. március 4., vasárnap - 1989 a forradalom éve volt Kelet-Európában. Kézközelbe került a demokrácia és Európa egyesülése. Országaink közös tapasztalatokat visznek az egyesülő Európába: a totalitárius diktatúrák tapasztalatait. Közösek voltunk a diktatúra lerázásában is. Jövőnk is közös kell hogy legyen. Lehetségesnek és szükségesnek tartjuk, hogy együtt, összehangolva kapcsolódjunk be az új Európába.
Közös erőfeszítéseket kell tennünk gazdasági elmaradottságunk felszámolására is. A piacgazdaság létrehozásának együtt kell járnia a gazdaságainkat elválasztó korlátok áttörésével. Határainknak átjárhatóvá, nyitottá kell válniuk az emberek, eszmék, kulturális javak előtt.
Támogatjuk Németország egyesülését a két német állam jelenlegi határai között. Az NDK polgárainak szuverén, egyenrangú félként kell részt venniük az egységes Németország létrehozásában. Egyetértünk azzal, hogy Lengyelország részt vegyen a Németország jövőjéről folytatott tárgyalásoknak azon szakaszában, amelyben a német állam keleti határairól határoznak.
Meggyőződésünk szerint veszélyes volna az európai államhatárok ujrarajzolásával próbálkozni. A határok változatlansága azonban feltételezi, hogy a kisebbségi helyzetbe került nemzetiségek sorsát a demokrácia szellemében, mindenütt megnyugtatóan rendezik. Olyan világot kell teremteni, amelyben az egyén számára mindegy, hogy a határ melyik oldalán él.
Az új, egységes Európának a Helsinki-folyamatból kinövő biztonsági rendszerre kell épülnie, amely magában foglalja az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót is. Népeink függetlensége nem alapulhat azon, hogy Oroszországot kirekesztik Európából. Szolidárisak vagyunk azokkal az erőkkel, melyek európai, demokratikus Oroszországot próbálnak teremteni.
Budapest, 1990. március 4.
A Szabad Demokraták Szövetsége által kezdeményezett tanácskozás résztvevői: Angel Ahrjanov, Csavdar Ivanov, Amadeusz Krasztev (Demokratikus Erők Szövetsége, Bulgária); Dana Nemcova, Szasa Vondra (Charta ,77 Csehszlovákia); Mate Marec (Horvát Szociálliberális Liga, Jugoszlávia); Ba:rbel Bohley, Reinhard Weisshuhn (Új Fórum, NDK); Zbigniew Bujak, Zbigniew Janas, Jan Litynski, Wojciech Maziarski, Adam Michnik (Szolidaritás), továbbá Jacek Caputovic (Béke és Szabadság mozgalom, Lengyelország; Dan Petrescu (Románia), valamint Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Kis János, Konrád György, Kőszeg Ferenc, Rajk László, Tamás Gáspár Miklós (Szabad Demokraták Szövetsége, Magyarország). (OS)
1990. március 4., vasárnap 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|