|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Kelet-európai szolidaritás - konferencia (2. rész)
|
Többen emlékeztettek arra, hogy a közép-kelet-európai térség stabilitása a történelem folyamán alapvetően mindig három nagyhatalomtól, Németországtól, Oroszországtól és a Habsburg-monarchiától függött. Egyöntetű vélemény szerint a Monarchia nem állítható vissza, ugyanakkor néhányan azon elképzelésüket hangoztatták, hogy annak valamilyen funkcionális helyettesítésére szükség lenne. Ennek jegyében fogalmazódott meg egy esetleges észak-déli (Lengyelországtól Bulgáriáig terjedő) tengely kialakításának gondolata. Egyes felszólalások szerint az ebben a körben elhelyezkedő államok laza szövetsége, külpolitikailag összehangolt fellépése megkönnyíthetné a térség országainak integrálódását az egységes Európába. Konrád György a közös fellépés szükségességét azzal támasztotta alá, hogy ily módon nagyobb az esély az európai integráció vérkeringésébe való bejutásra. Rámutatott arra is, hogy az európai egyesült államok elsőként a kultúrában teremthető meg. A nukleáris hatalmak jelenlegi fejlettsége kapcsán leszögezte: a NATO gyors felszámolásának esetleges követelése illuzórikus.
A tanácskozáson megkülönböztetett figyelmet kapott a kisebbségek kérdése. Többen is megfogalmazták: a térség országai nagyobb ,,ellenséggel,, mint a nacionalizmus, nemigen állhatnak szemben. Dan Petrescu a nemzetiségi kérdés megoldása egyik kulcsaként említette, a térség országait elválasztó határok formálissá válását, mert mint mondotta: ,,az elzártság megakadályozza a népek egymásra találását,,. Kis János azt hangsúlyozta: a határok csak akkor lesznek változtathatatlanok, ha elvesztik jelentőségüket. Ehhez pedig nemcsak az szükséges, hogy ,,átjárhatók,, legyenek, hanem az is, hogy a térség országaiban élő nemzetiségiek számára mindegy legyen, hol élnek. Vagyis a nemzetiségiek mindenütt rendelkezzenek olyan jogokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy államuk lojális polgáraként méltósággal éljenek. Zbigniew Bujak - aki egyébként a lengyel Báthory Alapítvány elnöke - elmondta: ősszel Bécsben konferenciát rendeznek, s ezen elsősorban arra keresnek választ, hogy milyen jogokat szükséges adni a kisebbségeknek. Ennek megszervezéséhez kérte a résztvevők segítségét. (folyt. köv.)
1990. március 3., szombat 21:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|