|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ Gál Zoltán leváltását követeli (1. rész)
|
1990. március 1., csütörtök - A Szabad Demokraták Szövetsége
a márciusi parlamenti választások tisztaságát, sőt épségét fenyegető
lépésnek tekinti, hogy a Belügyminisztérium a
szavazat-összeszámlálással megbízott Állami Népességnyilvántartó
Hivatalnak felmondva, saját hatáskörébe vonta a választások
technikai lebonyolítását - mondta Haraszti Miklós ügyvivő az SZDSZ
csütörtöki sajtóértekezletén, a Kossuth Klubban.
A sajtótájékoztatón jelen voltak az ÁNH munkatársai, akik közölték: a szavazat-összeszámlálásra kötött szerződést a BM bontotta fel. Cáfolták és megalapozatlannak minősítették a BM illetékeseinek azon állítását, miszerint az ÁNH által kidolgozott rendszer lehetővé tenné, hogy mások hozzáférhessenek az adatokhoz. Mint elmondták, az ÁNH szakemberei a szavazat-összeszámlálás rendszerét a nemzeti kerekasztalnál kötött megállapodás elveit figyelembe véve dolgozták ki. Az adatgyűjtés és -továbbítás védelmére háromszoros ellenőrzési módszert alakítottak ki, sőt arra is gondoltak, hogy a rendszer kialakításában részvevők se tudjanak ,,belenyúlni,, a rendszerbe.
Horváth Ferenc, az ÁNH választási irodájának vezetője hangsúlyozta: a rendszer két lényeges elvre épült. Egyrészt egy zártláncú adatgyűjtésre és -továbbításra, ami kizárt volna bármiféle külső beavatkozást. Másrészt arra, hogy minden, jogilag és informatikailag ellenőrzött adat, amely a rendszerbe bekerült, a választójogi törvénynek megfelelően azonnal a legteljesebb nyilvánosság elé juthasson.
Farkas Lajos, a rendszer kidolgozója kiemelte: a készítők gondoskodtak az esetleges komputervírusok kiszűréséről is. Ugyancsak a rendszer része volt a mandátumkiválasztási eljárás, amelynek szabályait a törvénynek megfelelően fordították le számítógépes nyelvre. Az ehhez szükséges állásfoglalásokat egyébként a BM Választási Irodájától csak többszöri sürgetésre kapták meg. A rendszerbe az adatok ott kerültek volna be - az egyéni, a területi választókerületekben és az Országos Választási Bizottságnál -, ahol az jogilag indokolt. Az ilyen jellegű adatfeldolgozás biztosítaná, hogy a szavazatszámláló bizottságok munkájának befejeződéséig jogilag és számszakilag pontos adatokat vigyenek be a rendszerbe, ahol ezek többszörös számítástechnikai védőgyűrűbe kerülnének. (folyt. köv.)
1990. március 1., csütörtök 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az SZDSZ Gál Zoltán leváltását követeli (2. rész)
|
Végezetül az ÁNH képviselői hangsúlyozták: az általuk kidolgozott rendszer lehetővé tette volna, hogy a választási eredmények a törvényben előírt 24 órán belül nyilvánosságra kerüljenek.
Kérdésekre válaszolva elmondták: a BM és az ÁNH által januárban aláírt megállapodás alapján az Állami Népességnyilvántartó Hivatal 73 millió forintot kért volna a szavazatok összesítéséért. A rendszer eddigi kifejlesztéséért 30-33 millió forintot igényelnek majd.
Kis János, az SZDSZ megbízott elnöke kifejtette: a szabad demokraták nem bíznak abban, hogy Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár, a tárca megbízott vezetője irányításával a BM szakapparátusa elfogulatlanul és pártatlanul oldja majd meg a szavazatok összesítését. Annál is inkább, mert véleményük szerint Gál Zoltánt felelősség terheli a novemberi népszavazás idején a BM Választási Irodája részéről elrendelt ,,tájékoztatási blokádért,,. Másrészt Gál Zoltán az MSZP jelöltjeként indul a választásokon. Az SZDSZ ezt nyilvánvaló összeférhetetlenségnek minősíti, ezért követeli, hogy Németh Miklós miniszterelnök mentse fel Gál Zoltánt tisztségéből, és adja vissza a választási információk továbbításának jogát az ÁNH-nak.
Haraszti Miklós a továbbiakban a magyar Watergate-ügyről szólva úgy vélekedett: a Kámán József-féle katonai ügyészi vizsgálat eredménye eltusolja a belső biztonsági szolgálat illegális tevékenységéért, valamint az iratmegsemmisítésekért viselt felelősséget. Elfogadhatatlannak minősítette, hogy a felelősök csupán politikai megrovásban részesültek. Elmondta: az SZDSZ a választások után kezdeményezni fogja a büntetőeljárást Pallagi Ferenc, az állambiztonsági szolgálat volt vezetője és Horváth József volt belügyi csoportfőnök ellen, hivatali visszaélés miatt, továbbá Horváth István exbelügyminiszter ellen hivatali bűnpártolás miatt. Az SZDSZ ugyancsak szükségesnek tartja, hogy tisztázzák magukat azok az MSZP-vezetők és kormánytagok, akikről bebizonyosodik, hogy törvényellenes információkat rendeltek vagy fogadtak el.
A szabad demokraták követelik továbbá, hogy szüntessék be az ügyészségi vizsgálatot az alkotmányellenes tevékenységet felfedő Bajcsi István főhadnagy, valamint a Beszélő és a 168 óra szerkesztősége ellen. (MTI)
1990. március 1., csütörtök 19:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|