|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A jogsérelmet szenvedett magyarországi németek rehabilitásáról
(1.rész)
|
1990. február 24., szombat - Rehabilitációjukat és
kártalanításukat kérték a 45 évvel ezelőtt Szovjetunió-beli
kényszermunkára elhurcolt magyarországi németek, illetve azok
özvegyei, árvái. A Magyarországi Németek Szövetségének szombaton, a
Néprajzi Múzeumban tartott tanácskozásán Hambuch Géza, a szövetség
főtitkára bevezető előadásában hangsúlyozta, ki kell mondani: a
magyarországi német származásúak, német nevűek elhurcolása kegyetlen
politika következménye, szervezett népírtás, megbosszulás, az
alapvető emberi jogokat sértő kollektív büntetés volt. Ezeknek az
embereknek a rehabilitása és elfogadható anyagi kártalanítása fontos
és szükséges.
Zielbauer György, a történelemtudomány kanditátusa a deportálás körülményeiről és a jogsérelmet szenvedettek rehabilitációjáról szóló tájékoztatójában elmondta: a német származású munkaképes személyeket szigorúan titkos szovjet katonai parancs és a magyar kormány, valamint az orosz katonai hatóságok megállapodása alapján hurcolták el. Történelmi tényekre hivatkozva cáfolta azt a véleményt, hogy az Ideiglenes Kormány tiltakozott a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál a német származásúak elhurcolása miatt. Az internáltak érdekeinek védelme és képviselete sürgős feladat, teljesítését a Magyarországi Németek Szövetsége vállalta, a politikai pártok és tömörülések azonban nem karolják fel megfelelően a törvénytelenül internáltak ügyét. A maguk erejére vannak utalva, a német nyelvterület országaitól remélhetnek erkölcsi segítséget - hangoztatta.
A vitában felszólalók felidézték elhurcolásuk körülményeit, a szovjet munkatáborokban elszenvedett megpróbáltatásaikat. Keserűen panaszolták, hogy többségüket rövid ideig tartó betakarítási munkákra mozgósították, s csak kevesüknek mondták meg, hogy a Szovjetunióba, évekig tartó kényszermunkára szállítják őket. Az elhurcoltak egynegyede-harmada nem tért vissza. A hazatérteknek csaknem a fele a munkatáborokban szerzett betegségek miatt csak könnyű fizikai munkát vállalhatott, sokan nem érték meg a nyugdíjas kort sem. Négy évtized eltelte után az állami szervek napirendre tűzték a jogsérelmet szenvedettek rehabilitását. Az Országgyűlés tavaly októberi határozatát azonban az érintettek csak részben fogadják el. (folyt.köv.)
1990. február 24., szombat 17:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A jogsérelmet szenvedett német nemzetiségiek rehabilitásáról (2.
rész)
|
A Minisztertanácsnak az 500 forintos nyugdíjkiegészítésére vonatkozó rendelete ugyanis az anyagi jóvátételből kizárta mindazokat, akiknek a szovjet munkatáborokban eltöltött idejét beszámították a munkaidejükbe.
Tütős Sándor, a Belügyminisztérium osztályvezetője a panaszokra válaszolva elmondta: indokoltan kifogásolják azt a jogszabályt, amely nem teszi lehetővé, hogy kártérítésben részesítsék többek között az elhurcolt özvegyét, vagy a Szovjetunióban született gyermekét. Éppen ezért felülvizsgálják ezeket a jogszabályokat. Szükséges, hogy a jogsérelmet szenvedett minden személy kártérítésben részesüljön.
A tanácskozáson elfogadott állásfoglalásban - amelyet a Minisztertanácsnak, az Országgyűlésnek, a Belügyminisztériumnak és a Külügyminisztériumnak küldenek el - rözgítették: szükséges, hogy az Országgyűlés mondja ki a magyarországi németek elhurcolása súlyosan sértette az emberi jogokat, igazságtalanság volt. Fejezze ki részvétét az elhunytak hozzátartózóinak és együttérzését a még élőkkel. Tegyen meg mindent azért, hogy az érintettek, illetve azok özvegyei, árvái az elszenvedett kár arányában az ország lehetőségei szerint anyagi jóvátételben, ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint azok a magyar állampolgárok, akik hasonló jogtalanság miatt szenvedtek. Minden elhurcolt kapja meg a havi 500 forintot - függetlenül attól, hogy valamilyen járandóságban részes -, az is, aki nem rendelkezik saját, vagy özvegyi nyugdíjjal. Az elhurcolásban eltöltött idő arányában minden igényjogosult, vagy ha az elhalálozott, törvényes örököse részesüljön egyszeri anyagi kártalanításban. (MTI)
1990. február 24., szombat 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás mtib1031. sz. hírre
|
Mai mtib1031. számú, A jogsérelmet szenvedett magyarországi németek rehabilitásáról (1.rész) című hírünk 1. bekezdésének 8-9. sorában a szöveg helyesen:
... szervezett népírtás, bosszúállás, az alapvető ... ------------ (MTI)
1990. február 24., szombat 18:32
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|