|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Szombathelyi demonstárció a Lenin szobornál
|
1990. feburár 24., szombat - Tiltakozó gyűlést rendezett
szombaton délelőtt Szombathelyen a Március 15. téren az Éhen Gyula
Kör, a város egyik ellenzéki szervezete. A demonstráción mintegy
150-en vettek részt. A tiltakozást azért szervezték, mert a téren
már negyedszázada nem az 1848-as forradalom és szabadságharc
jelképe, hanem Lenin szobra magasodik. Eltávolítását a város
polgárai nevében régóta követelik, s többször kérték a térhez illő
szobor felállítását. Lenin szobra szerintük egy idegen hatalom és a
végnapjait élő diktatúra utolsó szímbólima.
A megyeszékhely tanácsa a Vas Népe című lap szombati számában közzétett nyilatkozatában többek közt kifejti, hogy az Éhen Gyula Kör demonstrációját nem városépítészeti és esztétikai szempontokat mérlegelő felvetésnek, hanem a választási küzdelem utolsó szakaszára tudatosan időzített mozzanatnak minősíti, egyszersmind hangsúlyozza, hogy a kérdéssel a választások után kész soronkívül is foglalkozni.
A tiltakozó gyűlésen Kozma Gábor, a kör elnöke tartott beszédet, leszögezve: levélben kérik a városatyákat, hogy március 15-ig távolítsák el a térről a szobrot. Ha kérésüket nemzeti ünnepünkig nem teljesítik, a szobrot fehér lepellel letakarják. (MTI)
1990. február 24., szombat 13:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|