|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Aboimov-interjú - AiF (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. február 19. hétfő (MTI-tud) - A Szovjetunió
és a kelet-európai szövetségesek viszonyának múltjáról, várható
alakulásáról adott szokatlanul őszinte, keményen önkritikus interjút
Ivan Aboimov szovjet külügyminiszter-helyettes az Argumenti i Fakti
című szovjet hetilap legújabb számának.
- A Szovjetuniót a II. világháború után saját biztonságának szavatolása vezérelte. A hidegháború beköszöntével a kor logikájának megfelelően egyfajta ,,biztonsági övezet,, megteremtése volt a cél - kezdte a beszélgetést Aboimov. Később - folytatta - a Szovjetuniónak szerepe volt abban, hogy a térség országainak fejlődésében háttérbe szorult az egyes országok nemzeti jellege, s áttértek a szocializmus egy kaptafára történő építésére, ami a szocialista építés szovjet modelljének másolását jelentette.
- Sok ország számára a fejlődés választott útja idegen volt, nem felelt meg a nemzeti sajátosságoknak, ráadásul nem volt hatékony sem a politikában, sem a gazdaságban - tért rá Aboimov a tavaly történt gyors fordulat okaira. A térség országainak összehasonlítása a nyugati szomszédokkal nem a szocializmus javára dőlt el. - A gazdasági fejlődés stagnálása, az életszínvonal süllyedése, a széles demokratikus szabadságjogok hiánya a lakosság növekvő elégedetlenségét váltotta ki, s mindez elháríthatatlan válsághoz vezetett.
Aboimov a térség egyes országaiban most felerősödő szovjetellenes megnyilvánulásokat is történelmi összefüggésekbe ágyazva vizsgálta. Emlékeztetett rá, hogy a gyökerek mélyek: Oroszország háromszor is részt vett Lengyelország feldarabolásában, mint ahogy részese volt az 1848-as magyarországi forradalom leverésének is. Mindez nem maradt hatás nélkül ezen országok népeinek történelemtudatára.
A II. világháború felszabadítója iránti hála érzésébe jelenkorunkban keveredtek egyéb érzelmek is: él még az emléke az 1968-as csehszlovákiai beavatkozásnak. A gazdasági és egyéb gondok a térség országaiban összekapcsolódnak velünk, vagy az általunk folytatott ,,egyeztetett politikával,, - mondta a szovjet diplomata. (folyt.)
1990. február 19., hétfő 17:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|