 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Interjú dr. Márkus Lászlóval 1.
|
----------------------------
London, 1990. január 29. (BBC, Panoráma) - Ma tüntetés volt
Budapesten. A vasas szakszervezet rendezte és több politikai párt
támogatta. A tüntetők tiltakoztak az életkörülmények rosszabbodása
ellen, ami az év eleji áremelkedések fényében nem meglepő.
Lengyelországban viszont - ahol sokkal nagyobb áremelések voltak -
most nem tiltakoznak, míg másutt, az átalakulóban lévő
közép-kelet-európai országokban még mindig rendszeresen kerül sor
tömeggyűlésekre.
Ezért akartunk valami háttérinformációt a budapesti tüntetésről.
Miért csak egy szakszervezet tüntetett, de viszont miért történt,
hogy hosszabb, békés politikai átalakulás után ismét tiltakozó
tömegek vannak Budapest utcáin? A Szociáldemokrata Párt is támogatta
a tüntetést. A párt székházában beszélgetett Radnóti Zoltán
munkatársam dr. Márkus Lászlóval, a párt elnökének tanácsadójával.
Tőle kérdezte, miért tüntetnek ma?
- Ennek az egyik oka az objektív gazdasági helyzet - tehát maga
a gazdasági romlás előrehaladása - az áremelkedés és hogy csak egy
példát mondjak, ami mint cseppben a tenger dokumentálja ennek a
jellegét és minőségét: 24 óra, illetve 48 óra alatt az étolaj ára
több mint 100 százalékkal, 41 forintról 92 forintra emelkedett. Ez
egy olyan cikk, ami mindenkit érint, de elsősorban az alacsony bérű,
nyugdíjas, alacsony nyugdíjas fogyasztókat. Tehát az, hogy az
állampolgároknak ez a rétege egyre elégedetlenebb, ez egy objektív
és természetes ok. Annál is inkább, hiszen a bérek semmit nem
emelkedtek.
A másik, hogy ezt a szakszervezeten belül a vasasszakszerevezet
kezdeményezte. Ennek az egyik oka az, hogy a régi szakszervezeti
bürokrácia és az a modell, amiben ez működött, tehát egy állami
szakszervezeti formalitás, ez már a megújulás folyamatában van.
(folyt.)
1990. január 29., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|