|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Szakszervezeti tiltakozó demonstráció
|
1990. január 29., hétfő - Becslések szerint legalább 30 ezren gyűltek össze hétfő délután a Kossuth téren a szakszervezetek által meghirdetett tiltakozó demonstrációra. A kezdeményező vasasok nevében Paszternák László, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke szólt a megjelentekhez, s fogalmazta meg - beszédét többször is megszakító taps közepette - a dolgozók elégedetlenségét romló életkörülményeik, az egyre fenyegetőbb munkanélküliség miatt. Bár nem készült külön beszédet mondani, végül mégis szólt az összegyűltekhez Nagy Sándor, a SZOT főtitkára, aki elmondta, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban többször is tárgyalt a Parlamentben a szakszervezetek követeléseiről, de azok nem találtak meghallgatásra. Mint mondta: a kormányzatnak igenis szembe kell néznie a szakszervezetek törekvéseivel, s rövid időn belül megállapodásokhoz, egyezségekhez vezető tárgyalásokat kell folytatnia a munkavállalók képviselőivel, mert senkinek sem érdeke, hogy sztrájkok legyenek az országban.
A nagygyűlés végén ismételten megfogalmazták a dolgozók követeléseit, amelyek között szerepelt, hogy minden munkavállaló részesüljön 10 százalékos, de legalább 500 forintos fizetésemelésben, s január 1-jével visszamenőleg emeljék további 200 forinttal a társadalombiztosítási, szociális ellátásokat, a minimális bér összege pedig 5100 forint legyen.
A nagygyűlés végeztével a tömeg jórésze eltávozott a térről, de néhány százan ott maradtak a Parlament előtt, s felváltva kiabálták: ,,Elegünk van ,,, ,,Gyertek ki ,,. (MTI)
1990. január 29., hétfő 17:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|