|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Esti lead
|
1990. január 25., csütörtök - Nem az előzetesen
beharangozott forgatókönyv szerint kezdődött, s a továbbiakban
akadozva haladt, végül ismét felforrósodott a parlamenti vita az
Országgyűlés januári ülésszakának harmadik munkanapján. Az ülésen a
képviselőknek a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek
engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló vitájában a jogi,
igazgatási és igazságügyi, valamint honvédelmi bizottság közös
képviselőjének érvelése úgy hangzott: ésszerű, ha olyan személy
kaphatja meg ezt a jogosítványt, aki közvetlen parlamenti irányítás
alatt áll. Ennek a feltételnek pedig a legfőbb ügyész felel meg.
Ekkor hangzott el: a legfőbb ügyész is felelős alkotmánnyal ütköző
törvények, rendeletek felülvizsgálatának elmulasztása miatt. (Ezt az
érintett később visszautasította.) A különleges eszközök
alkalmazását engedélyező személyre vonatkozó indítvány a szavazáskor
nem kapta meg a szükséges minősített, kétharmados szavazati
többséget, s ekkor Németh Miklós miniszterelnök tett új javaslatot,
mintegy átvágva a gordiuszi csomót indítványozta, hogy az előbb
említett jogokkal az igazságügyminisztert ruházzák fel. Ennek a
változatnak aztán bizalmat szavazott az Országgyűlés.
Az indulatoktól fűtött szócsata igazán a földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megvitatása során tört ki, érzelmek és érvek, nézőpontok, s különböző igazságok csaptak össze. Számos képviselő követelte a földek tulajdoni átírását, a termelőszövetkezetekbe bekényszerített eredeti birtokosokra, szóvátették a filléres földmegváltásokat és követelték a nagyüzemi földterületek kiárúsításának azonnali leállítását. Mások egy ,,új földosztás,, - visszaosztás - és egy ebből következő anarchikus állapot rémképét festették fel: a nagyüzemek szétverését, a közös tulajdon elherdálását prognosztizálták.
A szünetekkel gyakorta meg-megszakított csütörtöki parlamenti munkanap mérlege végül is a következőképpen alakult: a képviselőtestület elfogadta a titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezéséről, az egyes értékpapírok forgalmazásáról szóló törvényjavaslatokat, és döntött arról, hogy a különböző kiemelkedő szellemi alkotások jutalmazására Kossuth- vagy Széchenyi-díj adományozható. Függőben maradt az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről, valamint az Állami Vagyonügynökségről, az egyéni vállalkozásról és a földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása. (MTI)
1990. január 25., csütörtök 19:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|