 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
- Szovjet csapatok Magyarországon - 2. folyt.
|
- Én még láttam - kétszer is -, amikor bejöttek a szovjet
katonák, de valószínűleg sokan nem tudják, miért vannak egyáltalán
szovjet csapatok Magyarországon?
- Igen, ez egy érdekes kérdés. Már csak azért is, mert most már
gyakorlatilag Magyarországon 45-46 éve tartózkodnak az "ideiglenesen
ott-tartózkodó" szovjet déli hadseregcsoport katonái és tisztjei.
Először mint egy megszálló, majd felszabadító hadsereg katonái
érkeztek oda. 1947-ben, amikor a békeszerződést megkötötték, akkor a
szovjet csapatok olyan módon tartózkodtak azután is magyar
területen, hogy Ausztria felé - emlékeztetnék, hogy 1955-ig
négyhatalmi megszállás alatt volt Ausztria -, hogy Ausztria felé
tudják a szovjet csapatokat, felszereléseket tovább szállítani.
Na most 1955-ben Ausztria visszanyerte szuverenitását, semmilyen
jogi alap nem volt arra, hogy a szovjet csapatok továbbra is
Magyarországon maradjanak, ennek ellenére ottmaradtak, 1956-ban a
forradalmat is leverték, aztán 1957-ben a Kádár-kormány, illetve
Hruscsov ráébredtek arra, hogy valami kétoldalú szerződést azért alá
kellene írni ezzel kapcsolatban. Tehát meg is született ez a döntés
1957-ben és azóta vannak ott szovjet katonák azon az alapon, hogy
esetleges támadást Nyugatról egyrészt megakadályozzanak, illetve
visszaverjenek.
- A Bécsből kapott jelentéseinkben az áll, hogy a magyar küldött
a konferencián ezt úgy kérte, hogy semmiféle előzetes megbeszélés
nem volt, vagy véleménycsere nem volt a szovjet kormánnyal.
Elképzelhető ez, hogy ennyire önálló lett volna a magyar politika,
vagy esetleg tapintatlannak is lehet nevezni? (folyt.)
1990. január 18., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|