|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Vallásszabadság 40 évig?
|
München, 1989. december 25. (SZER) - Hajnal László Gábor dokumentum-összeállítását és kritikai észrevételeit közvetítjük.
- Most elérkezett ismét a számvetés pillanata. A magyar egyházak négyévtizedes múltjára visszatekintve, választ keresünk arra, hogy kik, miért osztogattak mély sebeket, romboltak kíméletlenül ezeréves hagyományokat, és a nyáj őrzése helyett a hatalmat szolgálták.
Amikor a kommunisták 1945-ben meghirdették az "újtipusú demokráciát akarunk" - hangzatos propagandát, még kínosan ügyeltek a jogi formulákra, és kezet nyújtottak az ismertebb egyházi személyiségeknek: Balogh páternek, Vargha Bélának, Mindszenty Józsefnek.
A református lelkész Tildy Zoltánt a szövetséges partner szerepében tetszelegtették - de amint érdekeik úgy kívánták, kíméletlen hadjáratot indítottak a klérus ellen. Különösen 1959-től erősödött a katolikus, református és evangélikus lelkipásztorokra - azaz: püspökeikre - nehezedő nyomás, zsarolás, megfélemlítés.
A Debrecenben megjelenő Alföld októberi számában azt elemzi Székelyhidy Ágoston - idézünk: "A magyarországi egyházak megtöretését és behódolását sokáig a békepapok testesítették meg, a mindenkori politikai - főleg külpolitikai - akarat valláserkölcsi magyarázatával, népszerűsítésével. A sor élén Péter János református püspök, majd külügyminiszter - az MSZMP Központi Bizottságának tagja állt.
Velük ellentétben a rejtett egyház kisközösségeiben viszont lassan, szívosan meggyökeresedtek a lelkiismereti mozgalmak: az erőszakmentesség, a kisebbségi jogvédelem az életvédelem jegyében.
Bulányi György katolikus bokor-közösségei 1979-től megtagadták a fegyveres katonai szolgálat - mára aztán bebizonyosodott, hogy az egyetemes emberi értéket a tiszta valláserkölcsiséget és az egyházi függetlenség elvét legkövetkezetesebben épp ezek a katolikus és protestáns mozgalmak képviselik - noha világias szinezettel". (folyt.)
1989. december 25., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|