 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Haldoklik az Aral-tó
|
1990. január 17.(ADN/MTI-Panoráma) - Beteljesedett szovjet
tudósok évekkel ezelőtti borulátó jóslata: az Aral-tó egyre
zsugorodik, és a világ egykoron harmadik legnagyobb belső tava mára
kétharmadára csökkent, sőt két kisebb tóra esett. legújabb légi
felvételek is bizonyítják egy 30 méteres földsáv a tavat egy kisebb
északi és egy nagyobb déli részre osztja. A víztükör 13 métert
süllyedt, a partvonal kilométerekkel beljebb húzódott. Kereken 2
millió hektár válik sós sivataggá, mivel a tomboló viharok több
millió tonna sót és port fújnak a partközeli szántóföldekre.
Mindez a rövidlátó öntözéses gazdálkodás következménye.
Évtizedeken keresztül ugyanis az Aral-tavat tápláló két fő
vízforrás, az Amu-Darja és a Szir-Darja megcsapolásával próbálták a
sztyeppét mezőgazdaságilag virágzóvá tenni. A következmények
pusztítóak. A tó feletti állandó párabúra korábban távol tartotta a
közép-ázsiai óázisoktól a hideg északi és északkeleti szeleket, és
200-220 napos évi vegetációs időszakot tett lehetővé, mostani hiánya
viszont az éghajlat kontinentális jegyeit hagyja fokozottabban
érvényre jutni. Így az éghajlat egyre szárazabb lesz, a telek
hosszabbodnak és egyre hidegebbek, míg a nyarak rövidebbekké és
forróbbakká válnak. Az aratási szezon lerövidül. A tó már régen
elveszítette halászati jelentőségét, a hajóközlekedés is
nagymértékben visszaesett. Most már az ivóvíz-ellátás is veszélybe
került: a tó és a beleömlő vízfolyások egyre sósabbak, a
talajvízszint pedig süllyed.
Amennyiben a tó az eddigiekhez hasonló ütemben haldpklik tovább,
az 1960-ban még 66 500 négyzetkilométer felületű és 1989-ben is még
38,8 méter mélynek mért tó ezer év múlva alig 20 ez er
négyzetkilométerre zsugorodik, 2010-re pedig már el is tűnik.
Szovjet politikusok, környezetvédők, mezőgazdasági és ipari üzemek
természetesen megkísérlik a veszélyt elhárítani, akár radikális
intézkedések árán is. Az erre vonatkozó programot 1988 őszén
fogadták el. Ennek értelmében mindenekelőtt a vízfelhasználást
szándékoznak hatékonyabbá és takarékosabbá tenni, hogy végülis az
Aral-tó vízutánpótlása megnövekedjék. Így szigorúan korlátozzák az
Amu-Darja és Szir-Darja környezetében öntözésre és ipari célokra
felhasznált víz mennyiségét, sőt 1991-től a gazdaságoknak már
fizetniük is kell a vízért.
Eredményt remélnek a részben már elöregedett öntözési rendszerek
felújításától is. Új öntözési eljárások és modern ipari technológiák
is hozzájárulnak majd a víztakarékossághoz . Első ízben
csökkentették a vízigényes gyapot termőterületét. Az első
eredményekig azonban az Aral-tó szintje tovább süllyed. +++
1990. január 17., szerda 15:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|