|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
SZDSZ-nagygyűlés a MOM Művelődési Házában (2. rész)
|
A szónok visszautasította azt a vádat, amit szerinte Pozsgay Imre fogalmazott meg a legkeményebben, hogy az SZDSZ célja gyanút kelteni, mintha az MSZP-nek köze lenne a magyar Watergate-ügyhöz. Kis János leszögezte: az MSZP-nek annyiban köze van a botrányhoz, hogy a belügyminiszter a Magyar Szocialista Párt tagja. Ráadásul Horváth István a Népszabadságban azt nyilatkozta, hogy reméli, pártjának nem közömbös, ki a belügyminiszter.
Az SZDSZ ügyvivője kifogásolta, hogy a választási kampány idején MSZP-tag miniszter áll a választásokat felügyelő BM élén, illetőleg az MSZP választási kampányának vezetője felügyeli a nemzeti médiákat. Egyrészt sürgette Horváth István lemondását, másrészt kifejtette: a nemzeti médiákat olyan kormánytag felügyelete alá kell helyezni, aki nem tagja az MSZP-nek, és deklarálja, hogy egyik párt javára sem lesz elfogult.
Kis János végül ismertette a Fidesz és az SZDSZ Németh Miklós miniszterelnökhöz pénteken eljuttatott újabb levelét. Ebben leszögezik: vizsgálatnak kell tisztáznia, milyen mértékben felelős a belügyminiszter az Állambiztonsági Szolgálat által elkövetett törvénysértésekért. Rámutatnak: Horváth Istvánt január 5-e óta büntetőjogi felelősség terheli, mert eltűrte BM-iratok titkos megsemmisítését. Emiatt felszólítják a miniszterelnököt, hogy haladéktalanul mondassa le a belügyminisztert. A levélben a két szervezet ismételten követeli Pallagi Ferencnek, az Állambiztonsági Szolgálat vezetőjének és Horváth Józsefnek, a Belbiztonsági Szolgálat főnökének felmentését. Ugyancsak szorgalmazzák, hogy az ügy kivizsgálását vegyék ki Kámán József katonai főügyész kezéből, mivel a nyomozás során súlyos mulasztásokat követett el, és bízzák független bizottságra. Végül felszólítják a miniszterelnököt, hogy a vizsgálatot terjessze ki az iratmegsemmisítésekre is. (MTI)
1990. január 12., péntek 20:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|