|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz (1. rész)
(OS)
|
1990. január 12., péntek -
Tisztelt Miniszterelnök Úr
Január 5-én felkerestük Önt, hogy átnyújtsuk szervezeteink memorandumát, mely szerint a BM Állambiztonsági Szolgálata törvényellenes módon információkat gyűjt a nem kommunista pártokról, szerveztekről és tagjaikról. E memorandumban összefoglaltuk, mit várunk a kormánytól annak érdekében, hogy a törvénysértésnek egyszer s mindenkorra vége szakadjon.
A legsürgősebb a pártatlan és következetes vizsgálat feltételeinek azonnali megteremtése lett volna. Sajnos, ez csak igen kis részben történt meg. A félmegoldások pedig, mint mindig, most is meghozták áldatlan gyümölcsüket.
Bár Horváth István belügyminiszter úr január 6-án készített TV-nyilatkozatában személyes garanciát vállalt az ügyhöz tartozó akták zárolására, máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres iratmegsemmisítés.
Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése.
Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali levonását tartjuk.
1. A vizsgálatnak kell majd kiderítenie, hogy milyen mértékig és milyen értelemben felelős Horváth István belügyminiszter úr az Állambiztonsági Szolgálat által január 5-ig elkövetett törvénysértésekért. Egyelőre meg kell engednünk, hogy csupán politikai értelemben. Az viszont máris megállapítható, hogy január 5-től fogva büntetőjogi felelősséget visel a nyomozás akadályozásáért, mert eltűrte és fedezte az iratok titkos megsemmisítését. Felszólítjuk a Miniszterelnök Urat, hogy Horváth Istvánt haladéktalanul mondassa le. (folyt.köv.)
1990. január 12., péntek 20:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz (2. rész)
(OS)
|
2. Ugyanígy a vizsgálatnak kell majd tisztáznia Pallagi Ferenc, az Állambiztonsági Szolgálat főnöke és Horváth József, a Belbiztonsági Szolgálat főnöke január 5-e előtti felelősségét. De kétségtelen, hogy a január 5-e utáni iratmegsemmisítésekért büntetőjogi felelősséggel tartoznak. Felszólítjuk a Miniszterelnök Urat, hogy rendelkezzék Pallagi Ferenc és Horváth József azonnali elbocsátásáról.
3. Kámán József katonai főügyész úr a nyomozás során súlyos mulasztásokat követett el, melyek kétségessé teszik elfogulatlanságát. Felszólítjuk a Miniszterelnök Urat, hogy a vizsgálatot vegye ki Kámán József kezéből, és bízza egy független, minden hatalmi szerven kívül álló bizottságra.
4. Végezetül felszólítjuk a Miniszterelnök Urat, hogy a vizsgálatot azonnal terjessze ki az iratmegsemmisítés körülményeire is, és egyszersmind rendelkezzék róla, hogy legalább egy héttel az ügy kipattanása után az Állambiztonsági Szolgálat teljes területén - a megyei és városi rendőrkapitányságokon is - zárolják a még megmaradt iratokat. Tisztelettel:
a Fiatal Demokraták Szövetsége a Szabad Demokraták Szövetsége nevében nevében
Fodor Gábor Kis János választmányi tag ügyvivő
(OS)
1990. január 12., péntek 20:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|