|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A katonai főügyész találkozója az SZDSZ és a Fidesz
képviselőjével
|
1990. január 10., szerda - A katonai ügyészség teljesen
önállóan nyomoz a lehallgatási ügyben, munkája teljesen független a
Belügyminisztériumban megalakult külön bizottság tevékenységétől.
Ezt Kámán József vezérőrnagy, a legfőbb ügyész helyettese, katonai
főügyész közölte az MTI érdeklődésére. Elmondta azt is, hogy szerdán
kezdeményezésére találkozott Kis Jánossal, a Szabad Demokraták
Szövetsége ügyvivőjével és Fodor Gáborral, a Fidesz választmányának
tagjával, akik a feljelentést az elmúlt héten megküldték. Mint
mondta, a megbeszélés célja az volt, hogy tisztázzák a vizsgálat
során az elmúlt napokban felmerült félreértéseket, egyebek közt azt,
hogy miért volt szükség a feljelentés kiegészítésére, s mi volt
annak tartalma.
Kámán József hangsúlyozta, hogy a nyomozás részleteiről a megbeszélésen nem esett szó, lévén, hogy a vizsgálat szigorúan titkos. Csak a nyomozás befejeztével adnak tájékoztatást a részletekről.
x x x
A megbeszélésről Fodor Gábor, a Fidesz választmányának tagja az MTI munkatársának elmondta: az SZDSZ és a Fidesz képviselője megkérdezte, hogy mikor zároltatták az ominózus belügyi iratokat, illetőleg a zárolás kiterjed-e a megyei BM-csoportok anyagaira is. A főügyész közölte, hogy pénteken a jelentéseket készítő III/III-7-es csoport anyagait zárolták, majd hétfőn sor került a III/III-as osztály iratainak zárolására is. A megyei csoportok anyagainak zárolása azonban gyakorlatilag még nem történt meg. Kámán József kiemelte: január 5., péntek 13 órától az iratok megsemmisítése bűncselekmény.
Kis János és Fodor Gábor közölték a katonai főügyésszel: nyugtalanítónak találják a jelenlegi helyzetet, mert attól tartanak, hogy a BM érintett osztályain nem zárható ki teljes bizonyossággal az iratmegsemmisítés veszélye. (MTI)
1990. január 10., szerda 17:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|