 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Az SZDSZ és a Fidesz képviselői a magyar Watergate-üggyel
kapcsolatban eddig elrendelt intézkedésekről
|
1990. január 8., hétfő - Miként vélekedik az SZDSZ és a
Fidesz a magyar ,,Watergate-ügy,, kapcsán eddig hozott
intézkedésekről? Erről nyilatkozott a két szervezet képviselője az
MTI munkatársának.
Kis János, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője
kifejtette: miután a Katonai Főügyészség illetékese közölte, hogy a
feljelentés alapjául szolgáló dokumentumok hitelesek, és ebből
következtetve megállapítható a bűncselekmény folyamatos
elkövetésének alapos gyanúja, személyes véleménye szerint
érthetetlen, miért nem függesztik fel azonnali hatállyal Horváth
József belügyi osztályvezetőt, illetve az Állambiztonsági Szolgálat
tevékenységét felügyelő Pallagi Ferenc belügyminiszter-helyettest.
Ugyancsak elengedhetetlennek nevezte, hogy ne csak a jelenlegi
törvénysértéseket vizsgálják ki, hanem a politikai rendőrség eddigi
tevékenységéről is számoljanak el. Végezetül a belügyminiszter azon
megállapításaira utalva, miszerint a Fidesz és az SZDSZ a
választások előtt kíván csatát nyerni leleplező akciójával,
leszögezte: a két szervezet nem vádaskodik, hanem bizonyítékokat
tárt fel, épp ezért helyesebb lenne, ha a miniszter ezekkel a
dokumentumokkal foglalkozna.
Fodor Gábor, a Fidesz választmányának tagja elmondta: bár csak
három nap telt el az ügy kipattanása óta, az eddig hozott
intézkedések nem megnyugtatóak. Egyrészt nem tudható teljes
bizonyossággal, hogy ki zároltatta az ominózus dokumentumokat.
Másrészt késik a személyi konzekvenciák levonása is. Abból például,
hogy a belügyminiszter a belső biztonsági szolgálat csoportfőnökét
kötelezte igazoló jelentésre, az tűnik ki, mintha a
Belügyminisztériumban nem lennének egészen tisztában a magyar
,,Watergate-ügy,, nyomán keletkezett bizalmi válsággal. A
miniszterelnöknek küldött levélben ugyanis a Fidesz és az SZDSZ
követelte a belső biztonsági szolgálat vezetőjének, illetve a
területet felügyelő miniszterhelyettesnek azonnali felfüggesztését.
Ugyanígy kezdeményezték a belügyminiszter lemondását. Utóbbival
kapcsolatban határozott véleményünk - hangsúlyozta Fodor Gábor -,
hogy a belügyi tárca vezetőjének le kell vonnia a konzekvenciákat,
akár tudott az adatok gyűjtéséről, akár nem. Végül egyáltalán nem
megnyugtató az sem, hogy az ügy tényeinek kivizsgálásával megbízott
csoportot nem a BM-en kívül álló személy vezeti, hanem épp az
illetékes tárca képviselőiből alakítottak bizottságot. (MTI)
1990. január 8., hétfő 16:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|