|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Zárolták az iratokat - Jelentéstételre kötelezték a Belső
Biztonsági Szolgálat csoportfőnökét
|
1990. január 7., vasárnap - A Szabaddemokraták Szövetsége és
a Fidesz 1990. január 5-én törvénysértéssel vádolta meg a
Belügyminisztérium Belső Biztonsági Szolgálatát. A minisztériumtól
kapott tájékoztatás szerint Horváth István belügyminiszter ezzel
összefüggésben elrendelte a Belső Biztonsági Szolgálat ez ügyben
érintett osztálya iratanyagának azonnali zárolását. Az intézkedés
célja az, hogy az iratok csorbítatlanul álljanak az ügyészségi
vizsgálat rendelkezésre. A miniszter egyidejüleg Horváth József
vezérőrnagyot, a Belső Biztonsági Szolgálat csoportfőnökét igazoló
jelentés tételére kötelezte, az ügy tényeinek megállapítására, az
ügyészség által feltett kérdések hiteles megválaszolására pedig
külön bizottságot nevezett ki. A bizottság irányításával Diczig
István rendőr-vezérőrnagyot, a BM vizsgálati osztályának vezetőjét
bízta meg.
A tájékoztatás szerint a miniszter kezdeményezéssel fordul az Országgyűlés megbízott elnökéhez, hogy a következő ülésszakon, amennyiben ezt a Parlament szükségesnek tartja, beszámolhasson az ügy kivizsgálásának állásáról. Ismételten kezdeményezi azt is, hogy a Minisztertanács mielőbb terjessze az Országgyűlés elé a nemzetbiztonságról szóló törvény javaslatát, amelynek tervezete a Belügyminisztériumban elkészült. (MTI)
1990. január 7., vasárnap 16:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|