|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
- Fidesz-SZDSZ sajtótájékoztató - 1. folyt.
|
A kormánybiztos - idézem a Németh Miklósnak írt levélből: olyan személy kell legyen, aki soha nem tartozott a Belügyminisztérium állományához, és nem volt tagja az MSZMP-nek. Kívánatos továbbá, hogy olyasvalakit nevezzenek ki erre a posztra, aki saját bőrén tapasztalta a politikai rendőrség önkényét. A Fidesz és a Szabad Demokraták Szövetsége - a miniszterelnökhöz írt levéllel egyidejűleg - feljelentést a tett a főügyészségnél ismeretlen tettesek ellen, hivatali visszaélés, (Btk.225. paragrafus) és más, szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmények, (Btk.177-178. paragrafus) elkövetése, illetve azok előkészülete miatt.
A Graffiti moziban tartott sajtótájékoztatón Kőszeg Ferenc, az SZDSZ ügyvívője azt hangsúlyozta, hogy Horváth István belügyminiszter személyesen felelős a 70-80-as évek ellenzék-üldözéseiért, és békés demonstrációk rendőri szétveretéséért.
Kövér László, a Fidesz választmányi tagja kijelentette: tisztázni kell a szovjet és magyar belügyi kapcsolatokat és nyilvánosságra kell hozni a belügyi szolgálatot szabályozó titkos jogszabályokat. Szajer József, a Fidesz választmányi tagja arra hívta fel a figyelmet: ez a botrányos ügy jól példázza, hogy a személyiségi jogokat garantáló adatvédelem, illetve adatgyüjtés nincs kellően biztosítva.
A Fidesz és az SZDSZ képviselői elmondották, a fénymásolatban közreadott íratok is azt igazolják: az állambiztonsági szolgálat nem csak a nevezett két ellenzéki szervezetről, hanem a többi nem kommunista pártról és szervezetről is szerzett - törvényellenesen - információkat. A közös fellépés érdekében felvették a kapcsolatot Antall Jázseffel a Magyar Demokrata Fórum elnökével.
Délután telefonon érdeklődtem a Belügyminisztérium, illetve a Minisztertanács sajtóirodáján: van e már hivatalos válasz, vagy kommentár a Fidesz és az SZDSZ kipattantotta botrányra. A BM szóvivőjével nem tudtam beszélni, mert épp értekezleten volt, a Minisztertanácsnál pedig tőlem hallottak először a magyar Watergate-ügyről. (folyt.)
1990. január 5., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|