|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Matvej Burlakov vezérezredes, a Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokának nyilatkozata a magyarországi csapatkivonásról (1.rész)
|
1989. december 28., csütörtök - Matvej Burlakov vezérezredes, a Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka, aki a szovjet kormány megbízásából a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok ügyeivel foglalkozik a Magyar Távirati Irodának nyilatkozott csütörtökön a csapatkivonás jelenlegi helyzetéről és az 1990-es menetrendről.
Elmondotta, hogy a szovjet kormány legújabb, a magyar és a szovjet sajtóban közelmúltban közzétett döntésének megfelelően a Magyar Köztársaság területéről 1990-ben újabb katonai egységeket von ki. Így távozik Magyarországról egy repülőezred, egy lövészezred, két harckocsizó zászlóalj és más egységek. Több mint 6 ezer katonával, több mint 40 repülőgéppel, 120 harckocsival, körülbelül 180 páncélozott járművel és több mint 400 gépkocsival csökken az itt állomásozó haderő állománya. Matvej Burlakov hangsúlyozta, hogy a szovjet kormánynak ez a döntése a korábbi egyoldalú csapatkivonáson felüli csapatcsökkentést eredményez. A döntés meghozatalakor figyelembe vették a debreceniek kérését is, hogy helyezzék el a környéken állomásozó szovjet repülőegységet, mert az igen közel van a lakott területekhez. Jövőre ezt az egységet is kivonják Magyarországról. A szovjet csapatok további csökkentése része az új szovjet katonai védelmi doktrina megvalósításának, az ésszerű, elégséges védelem elvei valóra váltásának. x A szovjet csapatok részleges kivonása a Magyar Köztársaság területéről 1989-ben már megkezdődött. Mi történt eddig, és - a korábbi, illetve a legújabb döntés értelmében együttvéve - milyen egységek távoznak 1990 végéig Magyarországról? - A szovjet kormány döntése alapján 1989-ben - a szovjet haderő és fegyverzet egyoldalú csökkentésének részeként - Magyarországról egy teljes harckocsi hadosztályt, egy harckocsi kiképző ezredet, egy vadászrepülő ezredet és több más egységet vontak ki. Összesen több mint 10 ezer katona, 470 harckocsi, több mint 200 löveg- és aknavető, több mint 3 ezer gépkocsi és más katonai jármű távozott Magyarországról a Szovjetunióba. Ez a döntés már előirányozta 1990-ben további egységek - amelyek létszáma körülbelül 2 ezerre tehető - kivonását is. (folyt.köv.)
1989. december 28., csütörtök 15:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Matvej Burlakov vezérezredes, a Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokának nyilatkozata a magyarországi csapatkivonásról (2.rész)
|
Matvej Burlakov vezérezredes, a Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokának nyilatkozata a magyarországi csapatkivonásról (2.rész) Mindezek alapján 1990 végére a Magyarország területén tartózkodó szovjet csapatok hadereje és állománya összesen több mint 30 egységgel csökken, s körülbelül 18 ezer katona távozik Magyarországról. A meghirdetett csapatkivonás a terveknek megfelelően alakul, ennek eredményeképpen az idén laktanyák, kiképző bázisok, lakóházak egész sorát adták át a távozó szovjet egységek a magyar félnek. A magyar-osztrák határ övezetéből is kivonták már a szovjet egységeket, és így létrejött az úgynevezett ,,bizalmi zóna,,. Csendesebb lett Budapest környéke is, már nem nyugtalanítja a főváros déli kerületeinek lakosságát a tököli repülőegység, mivel a korábban ott állomásozott vadászrepülő-ezredet kivonták. A szovjet csapatok kivonása korábban és most is a nyíltság, és a a nyilvánosság jegyében történik. X Mire lehet számítani a szovjet csapatok további csökkentésével kapcsolatban? Mikor kerülhet sor a csapatok teljes kivonására Magyarország területéről? - A Varsói Szerződés tagállamainak illetékességi körébe tartozik az, hogy milyen gyorsan csökkenjen a szovjet csapatok állománya,, hogyan és mikor történjen ezek kivonása. Mindez azonban szorosan összefügg az összeurópai fegyverzetcsökkentési és leszerelési folyamattal, valamint a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások helyzetével, előrehaladásával. A szovjet csapatok magyarországi tartózkodása kizárólag stratégiai okokkal magyarázható. A NATO egyesített haderejének déli szárnya ugyanis lényeges erőfölénnyel rendelkezik. Ezért csak igen megfontoltan kerülhet sor a csapatok további csökkentésére. Az újabb csapatcsökkentés feltétele, hogy az kiegyensúlyozottan és paritásos alapon történjen - mondta Matvej Burlakov. (MTI)
1989. december 28., csütörtök 15:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|